– Michel Barnier, a brexittárgyalásokon részt vevő uniós delegáció vezetője múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások megakadtak. Megtörténik egyáltalán a brit kilépés?
– Eléggé kétértelmű üzenetek érkeztek múlt héten Brüsszelből. Végigcsináltuk a tárgyalások ötödik körét, hamarosan az Európai Tanács is összeül. A politikánk világos: folytatni szeretnénk az egyeztetéseket, amelyek végén az Egyesült Királyság elhagyja majd az Európai Uniót. Célunk, hogy olyan közérthető egyezséget érjünk el, amely mindkét félnek jó, nem olyat, amely mindkét felet hátrányosan érintené. Ez a terv.
– Theresa May miniszterelnök úgy beszél a kilépés utánra tervezett úgynevezett átmeneti időszakról, mintha letárgyalt dolog lenne. Az Európai Unió nyitott egyáltalán egy efféle megoldásra?
– Nézze, szerintem van értelme az átmenetről beszélni. Ez nagyon-nagyon komplikált folyamat, van negyvenévnyi jogszabályunk, amit szét kell szálaznunk. Ráadásul új egyezményekre van szükségünk például a vámok, a határok, a nemzetközi szankciók, a mezőgazdaság, a halászat és minden hasonló területen. Ezek bevezetése és végrehajtása időt vesz majd igénybe. Úgyhogy megegyezhetünk a kilépésről, majd lehetne egy átmeneti időszak, amelyben az egyezményeket bevezetjük. Logikusan ez bármilyen megegyezés része kell hogy legyen.
– Mi fog történni az átmeneti időszakban az olyan munkásokkal, mint például a Nagy-Britanniában élő magyarok?
– Ez nem az átmeneti időszak kérdése, mindenképpen az alábbi fog történni velük. Ebben a kérdésben nagyon határozott kötelezettségvállalást tudunk tenni, hiszen Theresa May miniszterelnök világossá tette, a nálunk élő uniós polgárok – és reményeink szerint az EU-ban élő brit polgárok – jogai garantálva lesznek. Szóval ha már nálunk vagy, nem érhet hátrány.
– Erről már született egyezség az Európai Unióval?
– Nos, még semmiben nem egyeztünk meg.
De azt hiszem, bárki láthatja, hogy ez nagyon konstruktív előterjesztés az Egyesült Királyság részéről, amely segítheti a tárgyalási folyamatot. Nem hinném, hogy lenne bárki is, aki ellenezné.
– Jöjjön egy humorosabb kérdés: a May-csapatba vagy az őt kihívni látszó Johnson-csapatba tartozik inkább?
– (Nevet.) Ez nagyon egyszerű. Lojális vagyok Theresa Mayhez, lojális vagyok Boris Johnson brit külügyminiszterhez, és lojális vagyok a pártomhoz egyaránt.
– Ezek a Konzervatív Párton belül kipattanó konfliktusok ártanak-e Nagy-Britannia pozíciójának a tárgyalások során?
– Élő demokráciánk van, ezért vagyunk a világ egyik legerősebb állama.
– Szeretne miniszterelnök lenni a jövőben?
– (Nevet.) Azt hiszem, a harmincadik születésnapomon feladtam ezt az álmom.
– Hallott az úgynevezett Soros-tervről, amely a magyar kormány retorikájának a középpontjában áll manapság?
– Szeretnék kimaradni ebből, nem hiszem, hogy nekem kellene kommentálnom ezt.
– Rendben, de még van egy kérdésünk a témában. Mit gondol a brit közvélemény Soros Györgyről?
– Nem hinném, hogy a közvéleménynek lenne bármilyen képe is róla. Csupán az árfolyam-machinációjára emlékeznek, ez az egyetlen, amit társítanak hozzá, ha meghallják a nevét.
Múlt hét pénteken megnyitották a brit nagykövetség új, Budán található épületegyüttesét. Az eseményre Iain Lindsay nagykövet meghívására eljött Sir Alan Duncan, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A 60 éves Duncan a királyi légierő pilótája és egy tanárnő házasságából született, sokat utazott apja NATO-kiküldetései miatt. 15 évesen csapódott a konzervatívokhoz, majd olajipari állásait követően politikusnak is állt, 1992 óta tory képviselő, majd árnyékkormányi miniszter, később miniszter. A megnyitón elmondta, hogy míg a külképviselet korábbi épületét bérelték, az új helyszínt megvásárolta az Egyesült Királyság, ez is jelzi, hogy elkötelezettek a Magyarországgal fennálló kapcsolat elmélyítése mellett.
Vasárnap ennek jegyében utazott Szijjártó Péter Nagy-Britanniába, ahol a Konzervatív Pártot a közelmúltban kissé felforgató külügyminiszterrel, Boris Johnsonnal is tárgyalt. Mint mondta, fenn kell tartani a stratégiai viszonyrendszert a brit kilépés után is. – A magyar álláspont világos: fair brexitet akarunk, és a lehető legszélesebb körű, a lehető legátfogóbb megállapodást a jövőbeni együttműködésről – jelentette ki. (F. B.)
