A hónap végéig aláírják a szerződést a honvédség Mi–24-es harci helikoptereinek nagyjavításáról – tudtuk meg kormányzati forrásból. Mint arról korábban hírt adtunk, a kabinet az idei, illetve a jövő évi költségvetésben 10-10 milliárd forintot biztosít a 2013 óta nem használt, összesen 12 darab szovjet-orosz gép feltámasztására. A lépés a honvédség öt Mi–17-es szállító helikopterének nagyjavításáról 2016-ben és idén, mintegy ötmilliárd forint értékben az orosz Vertoljoti Rosszii céggel kötött és nagyrészt már meg is valósult szerződéseket követi. A bonyolult műszaki beavatkozást követően – melyre a szocialista kormányok idejében megszűnt a hazai ipari képesség – a gépek még nyolc évig, illetve kétezer repült óra erejéig használhatóak maradnak. Mindez újabb megerősítése annak, hogy a kabinet stratégiai döntése alapján inkább az öreg gépekben meglévő erőforrásokat használják ki és az orosz kapcsolatrendszert tartják fenn, semmint hogy áttérjenek az új nyugati technikára, mint tervezték ezt néhány éve.
Forrásunk közölte: jelenleg zajlanak a tárgyalások a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel, és ha ezek lezárulnak, aláírás kerülhet a papírokra.
Repülőgépipari körökből lapunknak megerősítették, hogy a tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak, s a szerződéskötés sem okoz majd meglepetést: a négy ajánlattevő közül ezúttal is az eredeti gyártói jogok örökösének, a Vertoljoti Rossziinak áll a zászló.
Kormányzati forrásunk egyúttal vitatta azt a lapunkban megjelent, szakmai körökből származó kritikát, miszerint az öreg, harminc év körüli szovjet-orosz gépek felújításának nincs értelme. „Tizenkét Mi–24-es pont tizenkét harci helikopterrel több, mint amivel most rendelkezünk” – érvelt, majd azzal folytatta, hogy „a korábbi évekkel ellentétben most van, illetve rövidesen ismét lesz elég helikopter, amivel a pilóták fenn tudják tartani a jártasságukat s vele ezt a fegyvernemi kultúrát a honvédségben. Ők lesznek azok, akik a következő évtized elejétől kiképzetten, jelentős tapasztalatok birtokában át fognak tudni ülni az akkoriban beszerzendő új gépekre”. Kérdésünkre válaszolva leszögezte, hogy gondoskodnak a helikopterek fegyverzetéről is. Korábban írtunk arról, hogy a Mi–24-esek leállításával a szükséges kiszolgáló berendezések, a maradék fegyverzet nagy része értékesítésre került, ami még bonyolultabbá teszi a gépek újbóli használatba vételét. A harci helikopterek esetében mindenekelőtt 9M114 típusú irányított páncéltörő rakétákról és Sz–8 típusú nem irányított rakétákról van szó, melyek élettartamát meg kellene hosszabbítani, illetve újabb példányokat kellene beszerezni. Ami az irányított rakétákat illeti, orosz ipari forrásunk a nyári Armija 2017-es kiállításon közölte: technikailag kiváltásuk lehetséges a jelenleg gyártásban lévő, korszerűbb 9M120 típussal is. Hozzátette azonban, hogy ennek nagyobb lehetőségeit csak a helikopter modernizációjával lehetne kihasználni.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) korábban az Oroszország ellen érvényben lévő európai uniós szankciókkal indokolta Demeter Márta LMP-s képviselőnek, hogy a nagyjavítások során miért nem hajtanak végre a kor követelményeinek megfelelő modernizációt a gépeken. A Krím annexiója miatt bevezetett büntetőintézkedések értelmében ugyanis a meglévő haditechnika fenntartására lehet szerződést kötni az oroszokkal, de korszerűsítésére nem, mert új eszközök, berendezések beszerzése tilalom alá esik. Úgy a Mi–24-esek, mint a Mi–17-esek esetében a harci túlélőképesség és az éjszakai alkalmazhatóság a kritikus terület, ezek hiánya, korlátozottsága miatt nem alkalmasak a gépek az úgynevezett magas intenzitású hadviselésben való részvételre. A HM erre az aggodalomra azzal válaszol, hogy a jelenlegi katonapolitikai környezetben nem kell azzal számolni, hogy a gépekre hazai alkalmazásuk közben ilyen komoly veszélyek leselkednének, missziós bevetésükkel pedig – például Afganisztánba – nem számolnak.
A Mi–17-es szállító helikopterek továbbéltetési programja épp kedd éjjel tett egy újabb lépést a megvalósulás felé. Miután 2016 szeptembere és idén május között a Vertoljoti Rosszii novoszibirszki üzemében négy magyar gép átesett a nagyjavításon, most ötödik társukat szállították ki Szibériába. A 701-es oldalszámú forgószárnyast a kecskeméti repülőtérről a Volga-Dnyepr cargo-légitársaság Il–76-os szállító gépe vitte el az egymilliárd-hatvanötmillió forintos tranzakció keretében.
