Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, „hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez”.
Az Európai Ügyészség megalakítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak elfogását külföldön, és megkönnyíti számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.
Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust munkáját, mert ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.
Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését.
Az uniós hivatal székhelye Luxembourgban lesz.
Eddig 20 EU-tagállam, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, Olaszország és Ausztria csatlakozott, illetve jelezte csatlakozási szándékát az úgynevezett megerősített együttműködéshez. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények – például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) –, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása e jól működő szervezetek meggyengítésével járna.
