Nagy többséggel (438 igen, 152 nem és 71 tartózkodás) döntött úgy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése, hogy Lengyelországgal szemben kezdeményezik az uniós atomfegyverként emlegetett, az alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást, amelynek végén a tagállamok akár felfüggeszthetik a lengyelek szavazati jogát. Ugyanezt az eljárást indították meg idén májusban Magyarországgal szemben is, az általános megfogalmazás szerint ugyancsak az európai értékek súlyos megsértésének kockázata miatt.
A szavazás során az Európai Néppárt – beterjesztőként – támogatta az ötpárti javaslatot, a soraikban ülő fideszesek azonban nem. A magyar kormánypárti politikusok később közleményt adtak ki, amiben azt írják: „A lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünteti ezért.”
A lengyel kormány intézkedéseit két évvel ezelőtti megalakulásuk óta bírálta az EU, elsősorban az igazságszolgáltatás átszervezése és az alkotmánybíróság tagjainak kinevezése miatt. Az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság is több dokumentumban hívta fel a varsói kormány figyelmét, hogy az uniós joggal ellentétes az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása és a bírák kinevezésének kormányzati befolyásolása. Ugyancsak visszatérő kritika, hogy Európa utolsó természetes őserdejében nagyszabású fakitermelésbe kezdett Lengyelország. A most elfogadott állásfoglalásban felszólítják a lengyel kormányt arra is, hogy határozottan álljon ki a nők jogai mellett azzal, hogy megkülönböztetés nélkül ingyenessé és hozzáférhetővé teszik a fogamzásgátlást, a sürgősségi fogamzásgátlás pedig vény nélkül is legyen elérhető. A vitában többen szóvá tették, és ez tükröződik az elfogadott szövegben is, hogy a lengyel kormány nem határolódott el a hétvégi hatvanezres „idegengyűlölő és fasiszta” tüntetéstől.
Guy Verhofstadt, a Liberálisok frakcióvezetője hihetetlennek nevezte, hogy ilyesmi megtörténhet 300 kilométerre Auschwitztól. Ezért a mondatáért egy lengyel képviselő gyűlöletbeszéd miatt feljelentette Verhofstadtot a parlament elnökénél. Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök arról beszélt, hogy nehéz a lengyelekkel párbeszédet folytatni, mert nem hajlandók személyes találkozókon részt venni, marad az időnkénti levélváltás. A lengyel kormánypárt védelmében Ryszard Legutko képviselő arról beszélt, hogy a lengyelek alighogy megszabadultak az oroszoktól, máris a Nyugat gyarmatosítási törekvéseivel kell szembenézzenek. „Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni” – tette egyértelművé kormánya álláspontját Legutko. A varsói külügyminisztérium később közleményében már kevésbé harcias hangnemben úgy fogalmazott, hogy tudomásul veszik a határozat megszavazását, és nem térnek ki a párbeszéd elől. Ugyanakkor saját védelmükben megjegyzik, hogy az állásfoglalás leegyszerűsítő, és politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.
