Napra pontosan egy évvel azt követően érkezett Budapestre Boris Johnson brit külügyminiszter, hogy ugyancsak itt járt a brexitnépszavazás előtti brit pénzügyminiszter, George Osborne. A korábbi londoni polgármester tavaly szeptemberben körbejárta a környékbeli országokat, Prágában, Bukarestben és Pozsonyban is látogatást tett, de a visegrádi négyek két „rosszfiúját”, Varsót és Budapestet akkor kihagyta.
Talán „pótlásra” jött a magyar fővárosba Boris Johnson, különösebb oka ugyanis nem volt annak, hogy éppen most tárgyaljon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Sajnos a felek péntek délelőtti sajtótájékoztatóját követően sem lettünk sokkal okosabbak. Brit forrásból azonban úgy értesültünk, régóta tervben volt a vizit, az időzítés kapcsán pedig annyit sikerült megtudnunk, hogy ez volt az egyetlen alkalmas időpont mindkét félnek. A budapesti brit nagykövetség hivatalos közlése szerint „az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból, a jövőbeni kapcsolatról és az Egyesült Királyság és Magyarország közti kapcsolat elmélyítéséről” tárgyalt a két miniszter.
A felek nagyon jó hangulatban töltötték el a csütörtök estéjüket, Boris Johnson elmesélte, hogy a Szijjártó famíliával elköltött vacsoráján kiderült, Szijjártó Péter elmondta fiának, a vendégük atomfegyver fölött rendelkezik, ezért a fiú eléggé meg volt szeppenve a vacsorán. Boris Johnson remekül használta fel a történetet arra, hogy a magyarok Nagy-Britannia előrejutásához való hozzájárulását hangsúlyozza: kijelentette ugyanis, hogy Szilárd Leó láncreakcióval kapcsolatos kutatásai nélkül az Egyesült Királyság nem lenne atomnagyhatalom. Péntek reggel a felek együtt futottak öt kilométert a Margit-szigeten.
Az ezt követően tartott sajtótájékoztatón – már nem kisgatyában, hanem öltönyben – Szijjártó Péter egyebek között arról beszélt, az EU szempontjából óriási bajnak tartják a brexitet, de e kérdésben csak a brit emberek dönthettek.
– A brexit Brüsszel kudarca, a mostani Európai Bizottság úgy vonul be a történelemkönyvekbe, hogy regnálása idején döntött úgy egy tagállam, elhagyja az EU-t
– mondta a tárcavezető. Hozzátette, nem kemény vagy puha, hanem méltányos brexitmegállapodásra lenne szükség, amely garantálja, hogy az uniós terrorelhárításban, a közös biztonság- és védelempolitikában továbbra is részt vehessenek a britek, akik biztosítják a kint élő magyarok jogait. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, beruházások révén jobb körülményeket szeretnének biztosítani, amelyek hazavonzhatnák a kint élő munkavállalókat. Említést tett arról is, hogy a lehető legjobb szabadkereskedelmi egyezményt kell kötnie az EU-nak a britekkel.
Boris Johnson arról beszélt, hogy nemcsak együtt futottak, sok kérdésben egyet is értenek Szijjártóval, ilyen például a terrorelhárítás, a biztonságpolitika vagy a migráció területe.
– Elkötelezettek vagyunk Kelet-Közép-Európa védelme tekintetében, segítségnyújtásunk feltételek nélküli
– fejtette ki Boris Johnson. Mint mondta, jó a két ország közti viszony, például sok angol cég van jelen Magyarországon. – Mint például a Tesco, ahol egészen addig vásároltam az öltönyeimet, amíg rám nem szóltak, hogy elegánsabbakat válasszak – viccelődött a brit miniszter, majd leszögezte: csak az EU-t, nem Európát hagyják el, a kapcsolatok tovább fognak javulni.
Szijjártó Péternek volt egy igen jogos felvetése is a sajtótájékoztatón. – Elképesztő izoláltsággal szokták vádolni a magyar kormányt, ehhez képest folyamatosan fogadjuk Budapesten különböző országok külügyminisztereit és kormányfőit – jelentette ki a tárcavezető. Tény, hogy múlt héten Budapesten járt David Davis brexitügyi brit miniszter (azelőtti héten pedig Greg Hands kereskedelempolitikáért felelős államtitkár), valamint Julie Bishop ausztrál külügyminiszter – aki a visegrádi négyekkel közös külügyminiszteri találkozón is részt vett. Aztán Szijjártó ellátogatott Máltára, Bosznia-Hercegovinába és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tavaszi ülésszakának megnyitójára a svájci Genfbe. Ezen a héten pedig a V4-ek külügyminiszterei mellett még öt közép-ázsiai ország főkülügyérét látta vendégül Budapesten, majd az osztrák külügyminiszter Karin Kneissl látogatott hozzánk, mielőtt Johnson befutott volna.
Azaz valóban mozgalmas időszakon van túl a magyar diplomácia.
Készek fizetni
Theresa May brit miniszterelnök pénteken, a londoni Cityben elmondott beszédében úgy fogalmazott, Nagy-Britannia a brexit után is díjfizető társult tagja maradhat az Európai Unió kritikus fontosságú hatóságainak, főleg azoknak, amelyek egyes ágazatok biztonsági és szolgáltatási előírásainak kialakításáért és betartatásáért felelnek. A brit kormányfő a gyógyszeripart, a vegyipart és a repülőgépipart nevezte meg ezen ágazatok között. May kijelentette: London elfogadja, hogy a társult tagság ezekben az EU-szervezetekben az adott ágazat uniós szabályozásának további érvényesítésével jár, és „megfelelő mértékű” brit anyagi hozzájárulást is jelent. A beszédben elhangzott, hogy kitart a kormány a brexit mellett. – A lehető legszélesebb és legmélyebb egyezményt szeretném, olyat, amely minden eddigi szabadkereskedelmi egyezménynél több szektor lefed és együttműködést tartalmaz – fogalmazott a brit miniszterelnök. Mint mondta, szerinte e cél elérhető, hiszen mindkét félnek ez az érdeke. Ugyanakkor elutasította azokat a vádakat, melyek szerint az Egyesült Királyság mazsolázgatna az uniós tagság előnyeiből a kiválást követően. – Ha ez szemezgetés, akkor minden kereskedelmi megállapodás az – szögezte le.
