Nagyszabású razziát tartottak Berlinben szervezett bűnözői csoportok ellen

Nagyszabású razziát tartottak csütörtökön Berlinben és a német főváros körüli Brandenburg tartományban szervezett bűnözői csoportok ellen. A szövetségi bűnügyi hivatal és a berlini és a brandenburgi tartományi bűnügyi hivatal együttműködésével véghezvitt akcióban mintegy ötszáz rendőr vett részt, köztük a szövetségi rendőrség GSG9 elnevezésű, különleges bevetési alakulatának egy különítménye.

Egyszerre húsz helyszínen tartottak házkutatást, Berlin több nyugati kerületében és a brandenburgi Neuhardenbergben egy raktárban.

A berlini rendőrség közleménye szerint a razzia összefüggésben áll több nyomozással, amelyekben bűncselekményekkel gyanúsítják mások mellett egy arab származású nagycsalád (klán) egy 44 éves és egy 22 éves tagját, illetve egy 22 éves német férfit. Sajtójelentések szerint őket letartóztatási paranccsal keresték, kettőt közülük el is fogtak, a harmadik elmenekült.

A nyomozások egy része egy libanoni származású bűnözőkből álló csoport, az úgynevezett Remmo klán, valamint orosz állampolgárságú, csecsen származású bűnözőkből álló csoportok konfliktusával kapcsolatos. A berlini alvilágban az arab klánok rovására terjeszkedő csecsenek erősödése több összecsapáshoz vezetett az utóbbi hónapokban, és a hatóságok szerint bandaháborúval fenyeget

– emelték ki fővárosi lapok. Az akció azt is mutatja, hogy a berlini városvezetés kitart az utóbbi években követett irányvonala mellett, vagyis minden eszközzel igyekszik megnehezíteni a klánok és a rivális csoportok életét, hogy távozásra bírja őket – fejtette ki Andreas Geisel belügyi szenátor (a tartományi rangú főváros kormányának rendvédelmi ügyekért felelős tagja) csütörtöki közleményében, amely szerint a hatóságok „nem lankadnak, következetesen harcolnak a szervezett bűnözés ellen, függetlenül attól, hogy azt éppen kik uralják”.

A politikus kiemelte, hogy csak tavaly 240 műveletet hajtottak végre az úgynevezett klánbűnözés területén. A klánok mellett „egyre inkább a látótérben vannak a csecsen származású bűnözők is”, akikre jellemző „az erőszak és a fegyverek iránti erős affinitás s az állam tekintélyének csekély elfogadottsága”.

Csoportjaik befolyása növekedőben van, már arra törekednek, hogy átvegyék a kábítószer-kereskedelem egy részének ellenőrzését – fejtette ki.

A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a többi között testi sértés, drogtermesztés, továbbá kábítószer- és fegyverkereskedelem gyanújával indított nyomozások részben annak tulajdoníthatók, hogy a francia és a holland rendőrség tavaly feltörte az Encrochat nevű, titkosított üzeneteket továbbító alkalmazást, amelyet több mint 120 országban nagyjából 60 ezren használtak, köztük számos bűnöző, így a berlini ügyek gyanúsítottjai is. A mintegy húszmillió üzenetből álló adatbázis hatalmas kincs a bűnüldöző szerveknek, mert az alkalmazás használói megbíztak a szolgáltatás biztonságosságában, így mellőzték a tolvajnyelvet és a legnagyobb nyíltsággal kommunikáltak – írták.

A klánoknak nevezett, általában több ezer fős szervezett németországi bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975–1990) elől az akkori Nyugat-Németországba – emlékeztetett a távirati iroda. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnözőéletmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna–Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.