Magyarország egyetért azokkal a célokkal, amelyeket a Portóban tárgyalt cselekvési terv kitűz maga elé. A foglalkoztatottság folyamatos növelése, a hatékony felnőttképzés és a szegénység elleni küzdelem a prioritásaink között szerepelnek. Kellő szerénységgel tudjuk jelezni a csúcstalálkozón, hogy a magyar kormány a szóban forgó célokat jóval korábban elkezdte megvalósítani, így jó példát tud mutatni az európai partnereknek. 2030-ra szeretnénk azok közé az európai országok közé tartozni, ahol a legjobb élni, dolgozni és gyermeket nevelni – fogalmazott Varga Judit a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az igazságügyi miniszter a portói szociális csúcstalálkozóról nyilatkozva számszerűsítette is a magyar eredményeket:
eszerint míg a portói zárónyilatkozat az uniós foglalkoztatottság mértékét 78 százalékosra ígéri 2030-ra, Magyarország esetében a mutató már most hetvenöt százalék körül jár.
„Okkal lehetünk tehát ambiciózusak. Gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot, nyolcvanöt százalék körüli arányt tűztük ki célként. Ugyanez a tendencia a felnőttképzés terén, itt is jóval az uniós átlag felett járunk” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint noha a 2010 utáni munkaalapú magyar modellt eleinte érte kritika az Európai Bizottság részéről, mára annak eredményeit kontinensszerte elismerik. „Ha a munkát becsüli a társadalom, a kormány pedig a lehető legtöbb pénzt hagyja a foglalkoztatottak zsebében, a gazdaság fel tud olyan mértékben lendülni, hogy magától emeli a béreket. Magyarországon a minimálbér utóbb tíz évben történt megduplázódása sem egy felülről irányított politika következménye volt, hanem a gazdasági-társadalmi-kulturális szereplők együttműködésének nagyon sikeres eredménye” – fogalmazott Varga Judit.
Érinthetetlen tagállami hatáskörök
A miniszter ezzel kapcsolatosan arra is emlékeztetett: a szóban forgó mixet EU-országonként külön-külön kell megtalálni, az uniós szerződések is tagállami hatáskörökről szólnak a szociális kérdésekben. „Hadd döntsék el a tagországok, hogy milyen eszközökkel érik el a célokat. Tűzzük ki közösen a mérföldköveket, de az EU ne szóljon bele abba, hogyan érjük el őket. Magyarország egyébként nincs egyedül ezzel a véleménnyel, főleg az északi államok gondolkodnak hasonlóan. A svéd szociális modell is amiatt lehet kiváló, mert egyedi, a saját képességeikre fejlesztették” – vélekedett Varga Judit. Szerinte elsősorban a déli tagállamok részéről vannak törekvések arra, hogy közösségi irányba mozduljon el a szociális politika. Azonban mint azt az igazságügyi miniszter leszögezi,
a portói csúcstalálkozó nem a szerződések módosításáról vagy az átideologizált vitákról szól, hanem a tagállami tapasztalatok inspiráló cseréjéről.