időjárás 2°C Antal, Antónia 2022. January 17.
logo

Felfüggesztené az USA az Északi Áramlat 2 használatát

Scheffer Joakim
2021.12.09. 06:30 2021.12.09. 08:55
Felfüggesztené az USA az Északi Áramlat 2 használatát

Alig pár hónapja rendezte Angela Merkel és Joe Biden az Északi Áramlat 2 gázvezeték – a Balti-tengeren keresztül Oroszországból közvetlenül Németországba földgázt szállító vezeték – körüli nézeteltéréseket, a beruházás újra a Washington és Berlin közötti kapcsolatok középpontjába került. A keddi Biden és Putyin között lezajlott videókonferencia után az Egyesült Államok bejelentette, hogy kész súlyos gazdasági szankciókkal sújtani Moszkvát, amennyiben az megtámadja Ukrajnát. Az egyik legfontosabb retorzió pedig az Északi Áramlat 2 használatának felfüggesztése lehet, amelynek kapcsán az újonnan megalakult német kormányra hatalmas amerikai nyomás zúdul. Habár a vezeték szeptemberben elkészült, beüzemelésére még a német szabályozási hatóságok jóváhagyása miatt várni kell, erre normál esetben jövő tavasszal kerülhet sor. 

Az elkövetkezendő években ikertestvérével, az Északi Áramlattal együttesen körülbelül 75 százalékos kapacitással fog működni, ami azt jelenti, hogy 82 milliárd köbméternyi földgázt szállít Németországba – ez az ország éves földgázfelhasználásának körülbelül 80 százaléka – és az Európai Unióba. Berlin a beruházásba mintegy 16 milliárd eurót fektetett be, ami a szankciók életbelépésével nem térülne meg.

A német belpolitika nagyon megosztott az ügyben, kérdéses, hogy az új kormánykoalíció egésze hogyan viszonyul majd a vezeték ügyéhez. A Zöldek tavasszal a projekt környezetvédelmi és politikai veszélyei miatt annak beszüntetését követelték, tőlük a mostani helyzetben is hasonló állásfoglalásra lehet számítani. Ez azért is lényeges, mivel a párt vezetője, Annalena Baerbock az ország újdonsült külügyminisztere, így neki kiemelt szerepe lehet a szankciók kapcsán. 

Olaf Scholz kancellár az üggyel összefüggésben kiemelte, Angela Merkel kötelezettségvállalásai a beruházással kapcsolatban kötik a kormányt, azonban abban az esetben, ha Oroszország geopolitikai fegyverként használná a földgázt Ukrajna ellen, kész retorziókat alkalmazni.

Könnyen lehet azonban, hogy ez fordított hatást ér el, és a szankcióknak Európa fogja megfizetni az árát. Oroszország az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkenti szállítmányait Nyugat-Európába, nyomást gyakorolva ezzel Németországra a vezeték jóváhagyásának érdekében. 

Ha életbe lépnek a szankciók, Moszkva még inkább visszafoghatja az energiaexportját, ami a téli időszak előtt súlyos érvágás lenne az európai országok számára, tekintve, hogy Oroszország a kontinens földgázimportjának 35 százalékát adja. Oroszország sokat szenvedhet miattuk, azonban mások még többet – mondta William Taylor volt amerikai diplomata az intézkedések kapcsán.

A Moszkvával szemben alkalmazott nyugati szankciók eddig sem minden esetben váltottak ki olyan hatást, ahogy azt elképzelték. A Krím félsziget annektálása után Putyin bizalmasai és üzleti köre ellen bevezetett retorziók nem eredményezték a gazdasági elit szembefordulását az elnökkel, valamint a társadalmi támogatottsága sem zuhant be nyugati szakértők által jósolt mértékben.

Borítókép: munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték  fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. április 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)