Miközben az amerikai kormányzat továbbra is ellenzi az Északi Áramlat 2-t, többek között büntetőintézkedések útján, folytatjuk az együttműködést Németországgal és más szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy csökkentsük a vezetékrendszer jelentette kockázatokat Ukrajna, illetve a NATO és az EU tagállamai számára
– hangsúlyozta Blinken.
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok mellett Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha üzembe helyeznék az új vezetékpárt. A többi között attól tartanak, hogy Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban.
November 16-án ráadásul ideiglenesen felfüggesztették az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást Németországban arra hivatkozva, hogy az új vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel a német jognak.
Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpáréval azonos – szállítási kapacitású új vezetékpár révén Oroszország elvileg kiiktathatja Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelheti az Európának szánt gázszállítmányok nyolcvan százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.
Borítókép: A 2020. szeptember 4-én közreadott képen munkások dolgoznak a csővezetékeken az Északi Áramlat 2 gázvezeték építési területén a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke azt javasolta szeptember 3-án, hogy az Európai Unió az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállításával válaszoljon Oroszországnak Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésére (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)