Putyin és Zelenszkij egyetért a békeküldöttben, de konkrét személyről nincs egyetértés

Az Egyesült Államok háttérbe húzódásával Európára hárul a feladat, hogy kijelöljön egyetlen olyan küldöttet, aki közvetíthetne az orosz–ukrán béketárgyalások következő fordulóján. Több lehetséges jelölt neve is felmerült, de egyelőre kérdéses, hogy az uniós döntéshozók képesek lesznek-e közös álláspontot kialakítani, vagy a belső megosztottság miatt elhúzódik a békefolyamat.

Zelenszkij elnök az EU ülésén Fotó: STEPHANIE LECOCQ Forrás: POOL

Angela Merkel
A volt német kancellár neve is felmerül, mivel korábban mind Zelenszkijjel, mind Putyinnal közvetlen kapcsolatban állt. Diplomáciai szerepvállalását erősíti, hogy a minszki megállapodások idején meghatározó alakja volt az ukrajnai konfliktus kezelésének. Ugyanakkor Merkel jelezte, hogy nem kíván ilyen szerepet vállalni, mivel szerinte a közvetítéshez hivatalos politikai felhatalmazás lenne szükséges.

Alexander Stubb
A finn elnöknek már van közvetítői tapasztalata, és korábban érdeklődést is mutatott a szerep iránt. Ugyanakkor csak széles körű uniós támogatással lenne reális jelölt, ráadásul Finnország NATO-tagsága miatt Moszkva valószínűleg fenntartásokkal kezelné.

Mario Draghi
Az egykori olasz miniszterelnök nagy presztízzsel rendelkezik Európában, és nem sorolják az oroszbarát politikusok közé. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy a gazdaságpolitikai pályáról érkező Draghi egyáltalán vállalna-e ilyen jellegű diplomáciai szerepet.

Az ügy jól mutatja, hogy bár Európa növelni szeretné befolyását a háború lezárásában, továbbra sem látszik, hogy képes lenne egységes külpolitikai irányt kijelölni.

Kifelé mutató megoldás vagy zsákutca?

Egyes források szerint a leendő közvetítőnek erős európai támogatással kellene rendelkeznie, ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha maga az EU intézményrendszeréből érkezne, mivel az orosz vezetés bizalmatlan a blokkal szemben. 

Emiatt elemzők olyan megoldást is elképzelhetőnek tartanak, ahol a jelölt szorosan kötődik Európához, de nem az Európai Unióból érkezik.

Ebben az értelmezésben India és Norvégia került előtérbe, mivel mindkét ország a háború alatt is fenntartotta a kommunikációs csatornákat Moszkvával. Ennek mentén alkalmas jelölt lehetne Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, aki jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, illetve S. Jaishankar indiai külügyminiszter is, aki mindkét féllel jól működő kapcsolatot ápol.

Változik az orosz álláspont a béketárgyalások kapcsán

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi megszólalásaiban szigorú feltételekhez kötötte az orosz–ukrán háború rendezését, és több alkalommal is hangsúlyozta, hogy érdemi tárgyalás csak akkor képzelhető el, ha Moszkva alapvető követelései teljesülnek. Május 18-án a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov már azt mondta, hogy 

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezését célzó, amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások jelenleg szünetelnek, de Moszkva reméli, hogy a folyamat újraindul.

A háttérben az állhat, hogy az orosz előrenyomulás lassan halad és az Ukrán Fegyveres Erők egyre hatékonyabban vetnek be drónokat mélyen oroszországi célpontok ellen. Ahogy arról lapunk is beszámolt, újból célkeresztbe került egy orosz energetikai létesítmény. 

Borítókép: Zelenszkij elnök az EU ülésén (Fotó: AFP)