Kijevben is bevallották: sok az ukrán hadköteles a Tisza környékén

Ukrajnában egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a mozgósítás körüli radikális elképzelések magát az ország működését sodorhatják veszélybe. Eközben a valóságtól elszakadva, Kijevben újabb szigorításokról és mentességek eltörléséről folyik a vita. Azonban egyre hangosabbak azok a figyelmeztetések, amelyek szerint az ukrán gazdaság gerincének meggyengítése beláthatatlan következményekkel járhat. Kárpátalján a határőrség továbbra is rendszeresen jelent illegális határátlépési kísérleteket, különösen a Tisza környékén. Elegük van az ukránoknak a háborúból.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

A témában megszólalt Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője és Kárpátalja korábbi kormányzója is. Álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás, amely alapján a vállalatok alkalmazottaik legfeljebb felét mentesíthetik a mozgósítás alól, már így is a működés fenntarthatóságának minimumát jelenti.

Kiemelte, hogy a gazdasági háttér szerepe a háborús helyzetben a frontvonal jelentőségével vetekszik. Az állam működéséhez, a hadsereg ellátásához és fenntartásához szükséges források jelentős részét a vállalkozások által befizetett adók biztosítják. Hivatalos adatok alapján 2025-ben az ukrán üzleti szféra jelentős mennyiségű adókat és járulékokat fizetett az államkasszába. Ezekből a pénzekből fedezik a katonák juttatásait, a haditechnikai beszerzéseket és az állami intézményrendszer működtetését is.

Mikita úgy látja, veszélyes irányt vesz a közbeszéd azok részéről, akik a kritikus státusz teljes megszüntetését sürgetik. Szerinte sok esetben olyan döntéshozók állnak elő radikális elképzelésekkel, akik ugyan rendelkeznek mentességgel, de nem ismerik kellő mélységben a helyi gazdaságok és önkormányzatok működését.

A decentralizáció következtében a települések ma már jelentős részben saját bevételeikből tartják fenn az oktatási, egészségügyi és kommunális rendszereket. 

Egy-egy vállalkozás kulcsembereinek kiesése pedig rövid idő alatt komoly következményeket indíthat el. Ez a gyakorlatban termelési kapacitások leállását, exportpiacok elvesztését és a helyi adóbevételek visszaesését jelentheti.

Hosszabb távon pedig akár a vízellátás, a fűtési rendszerek és más alapvető közszolgáltatások fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.

Szakértők szerint a hátország gazdasági stabilitása közvetlenül hat a katonák családjainak helyzetére is. Egy meggyengült gazdaság a fronton szolgálók hozzátartozóit is kedvezőtlen helyzetbe sodorhatja.

A vita során szóba kerültek a mozgósítási tartalékok is. A nyilvánosságra került becslések szerint több mint kétmillió hadköteles ukrán férfi továbbra sem frissítette adatait a hadkiegészítő szerveknél. Emellett különféle források mintegy 200 ezerre teszik azoknak a katonáknak a számát, akik engedély nélkül távoztak alakulatuktól.

Kárpátaljai és országos vezetők szerint az államnak elsőként ezekre a problémákra kellene megoldást keresnie, nem pedig a jogszerűen működő és adót fizető vállalkozások további terhelésére összpontosítania.

Mikita egy másik kockázatra is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint téves az a megközelítés, hogy a mentességi rendszer megszüntetése automatikusan növelné a fronton szolgálók számát. Úgy látja, sok képzett munkavállaló inkább az illegális távozást választhatja.

A politikus szerint a munkahely elvesztésének veszélye és a bizonytalan helyzet sokakat arra ösztönözhet, hogy a katonai szolgálat helyett a határ felé vegyék az irányt. 

Kárpátalján a határőrség továbbra is rendszeresen jelent illegális határátlépési kísérleteket, különösen a Tisza környékén.

Az elnöki hivatal helyettes vezetője végül köszönetet mondott azoknak a vállalkozóknak, akik a háborús körülmények ellenére is Ukrajnában maradtak, működtetik cégeiket és folyamatosan fizetik az adókat. Mint fogalmazott, az ország sorsa nem kizárólag a harctéren, hanem a gazdaság működőképességében is eldől.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)