időjárás 2°C Ignác 2023. február 1.
logo

Az EU-nak esett Berlin, amiért az zöldnek minősítené az atomenergiát

Koren-Karczub Tímea
2022.01.02. 14:17 2022.01.02. 14:41
Az EU-nak esett Berlin, amiért az zöldnek minősítené az atomenergiát

2021 utolsó napján, amikor Németország a még meglévő hat atomerőműve közül hármat végleg leállított, az Európai Bizottság az uniós tagállamok tudtára hozta, hogy az atomenergiát és a földgázt is a klímabarát kategóriába sorolná. Az újévben nyilvánosságra hozott döntés hatalmas felzúduláshoz vezetett Németország baloldali és zöldpárti politikusainak körében, akik Ausztriával együtt jogi úton is fellépnének a tervezet ellen. 

– A kezdeményezés azzal fenyeget, hogy felhígítja a fenntarthatóság jelentését – fejezte ki felháborodását Robert Habeck. Az új német kormány zöldpárti alkancellárja továbbá azzal vádolta meg az EU-t, hogy klímabarátnak tűnő politikájával próbálja elfedni a környezetromboló gyakorlatait. 

– Abszolút helytelennek tartom, hogy az Európai Bizottság az atomenergia-termelést a fenntartható gazdasági tevékenységek közé kívánja sorolni

– értett egyet Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter is. 

– Fel kell ismerni, hogy a földgáz és a nukleáris energia hozzájárulhatnak az Európai Unió gazdaságának szén-dioxid-mentesítéséhez – áll a bizottság tervezetében, amelynek nem titkolt célja az is, hogy felgyorsítsák a károsabb energiaforrások, például a szén fokozatos kivonását. A javaslatban arról is beszámoltak, hogy csak a legmagasabb technológiát alkalmazó földgáz- és atomerőműveket minősítenék zöldnek – az előbbiek esetében azzal a feltétellel, hogy az előállított energia kilowattóránként 100 gramm szén-dioxidot bocsáthasson ki legfeljebb.

Ahogyan korábban lapunk is megírta, 

Franciaország és Magyarország részvételével összesen hét uniós tagállam még márciusban kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy az atomenergia szerepet kapjon az EU nagy ívű klímaprogramjában.

 A blokk keleti és déli részén a tagállamok ugyanis nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól. Franciaország energiaellátásának pedig hetven százalékét adja a nukleáris energia. 

Az újonnan bemutatott terv fokozza a blokk megosztottságát, ugyanakkor mivel Németország és Ausztria álláspontjával csak néhány tagállam ért egyet, kevés az esély a javaslat elutasítására. Ha pedig a a bizottság tervezetét a várakozásoknak megfelelően a többség január 12-ig jóváhagyja, a tervezet 2023-tól hatályba lép.

Borítókép: A grohndei atomerőmű hűtőtornyai az észak-németországi Emmerthalban 2021. december 30-án, egy nappal a leállításának kezdete előtt (Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.