Bosznia a háború 1995-ös vége óta nem volt olyan súlyos politikai válságban, mint az utóbbi hónapokban, ismét fennáll az ország széthullásának veszélye az ENSZ főképviselője szerint. Christian Schmidt, boszniai főképviselő még novemberben írt jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s abban Bosznia szétesésének veszélyére hívta fel a figyelmet. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje decemberben megszavazta az entitás nagyobb önállóságát, a szövetségi intézmények egyes – igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi – jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte ezt.
Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja már évek óta hangoztatta, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, október óta pedig arról is beszélt, hogy a szerbek kivonulnak a szövetségi intézményekből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adórendszerből is. Annak hatására kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko olyan törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A három és fél évig tartó háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és kétmillió ember kényszerült lakhelye elhagyására. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!