Zelenszkijt kritizálja a volt szövetségese

Bírálta a korrupcióellenes szervek függetlenségét megnyirbáló törvényt a korábbi ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba szerint a kérdés túlmutat a korrupcióellenes szervek sorsán.

Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere élesen bírálta az ukrán parlament által elfogadott 12414-es számú törvényjavaslatot, amely jelentősen korlátozza a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) függetlenségét, számol be róla az NV ukrán hírportál. Kuleba Facebook-bejegyzésében „rossz napnak” nevezte a törvény elfogadását Ukrajna számára.

Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter kritizálta Zelenszkij döntését. Kijev Brüsszel mintademokráciája (Fotó: AFP)

A volt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kérdés túlmutat a korrupcióellenes szervek sorsán, szerinte az ukrán nép egy igazságos országban akar élni.

Amikor 24 óra alatt színjátékot rendeznek, és elvárják, hogy mindenki elfogadja, az nem az igazságról szól

– mutatott rá Kuleba.

A törvényjavaslat, amelyet 263 szavazattal fogadott el az ukrán parlament, jelentős változásokat vezet be a büntetőeljárási törvénykönyvbe, ami közvetlenül érinti a NABU és a SAPO működését. A Transparency International Ukraine figyelmeztetett, hogy a módosítások alááshatják a szervek autonómiáját.

Az új szabályozás többek között felhatalmazza a legfőbb ügyészt arra, hogy:

• NABU-ügyeket más szervekhez utaljon át;
• De facto a SAPO vezetőjeként járjon el;
• Kötelező írásbeli utasításokat adjon a NABU nyomozóinak;
• Önállóan zárjon le magas rangú tisztviselőket érintő ügyeket.

Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője aggodalmát fejezte ki a törvény kapcsán, kiemelve, hogy ez visszalépést jelenthet az Ukrajna EU-integrációja szempontjából kritikus korrupcióellenes reformokban.

A törvény elfogadását követően több ukrán nagyvárosban, köztük Kijevben, Odesszában és Lvivben tüntetések robbantak ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban aláírta a törvényt, hangsúlyozva, hogy a NABU és a SAPO folytatja munkáját, de a korrupcióellenes szerveket „meg kell tisztítani az orosz befolyástól”.

A törvény gyors elfogadását azonban sokkal inkább az indokolhatta, hogy a NABU és a SAPO kényelmetlenül közel jutott az ukrán elnök legbelsőbb köreihez. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben Olekszij Csernyisov miniszterelnök-helyettes is egy korrupciós vizsgálat célkeresztjébe került, ami egy ingatlanügy kapcsán kezdődött.

Márpedig Csernyisov helyzete különleges: Zelenszkij családi barátja, aki valószínűleg sokat tudhat az államfő viselt dolgairól.

Ez nagyon fájó téma Zelenszkijnek, mert Csernyisov nem akármilyen miniszter, hanem a család egyik legközelebbi pénztárcája… Csernyisov nagyon közel áll Zelenszkij családjához, feleségeik barátok és együtt járnak rendezvényekre. Ő egy nagyon-nagyon közeli személy. A NABU nem ellenőrizheti. Most Zelenszkij nagyon dühös

– írta Csernyisovval kapcsolatban Anatolij Sarij ukrán ellenzéki blogger.

Zelenszkij persze nem csupán baráti lojalitásból nem szeretné, ha Csernyisovot tovább faggatnák a NABU nyomozói. A volt miniszterelnök-helyettes állítólag kész beszélni, ha túlságosan felforrósodik a helyzet.

Szintén nagy felháborodást váltott ki Ukrajnában a kulturális minisztérium korrupciós botránya. Mint kiderült, 2022 óta mintegy háromezer férfi távozott külföldre a minisztérium által kiállított dokumentumokkal, és nem tért vissza – hívta fel a figyelmet Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő.

Zseleznyak szerint a külföldre távozók között nem csak kulturális területen dolgozók vannak. Politikusok, üzletemberek, újságírók, hivatalnokok és IT-szakemberek lettek hirtelen művészek, zenészek vagy színpadi technikusok, hogy a frontszolgálat helyett elhagyhassák a háborúban álló országot.

Míg az átlagos ukránokat a kényszersorozás réme fenyegeti, és sorra veszítik el hozzátartozóikat az elhúzódó vérontás miatt, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányához közel állók, illetve olyan tisztségviselők, mint például a toborzóirodák parancsnokai, az egész rendszert átszövő korrupció révén óriási vagyonokra tesznek szert.

Jevhen Boriszov, az odesszai regionális katonai sorozóhivatal vezetője például négymillió euró értékű tengerparti villát vásárolt magának a spanyolországi Marbellában. Volt miből: Boriszovnak akár ötvenezren is fizethettek, egyenként átlagosan ötezer dollárt. Boriszov ellen végül a botrány kitörése után eljárás indult, esete azonban nem egyedi. Olyannyira, hogy már a NATO figyelmét is felkeltette, milyen ütemben növekszik a háború kitörése óta az ukrán milliárdosok száma.

Borítókép: Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter (Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP)