Az Eurostat adatai szerint 2020-ban összesen 729 ezer külföldi hátterű személy vehette fel az Európai Unió valamelyik tagállamában új állampolgárságát.
Az új európaiak 85 százaléka korábban egy nem európai uniós tagállam polgára volt.
Egy évvel korábban 706 ezer, 2018-ban pedig 672 ezer nem európai hátterű bevándorló mondhatta el ugyanezt.
A legtöbb új honfitársat, 131 800 főt, az olaszok köszönthették 2020-ban, ez a tárgyév összes új európai állampolgárságának a 18 százalékát jelenti. Második helyen, 126 300 új honfitárssal Spanyolország áll, európai skálán ez 17 százalékot jelent. Őket követi Németország 111 200 fővel, azaz 15 százalékkal, majd Franciaország 86 500 fővel és 12 százalékkal. A nagy számban bevándorlókat fogadó országok sorában a számszerűsített skálán Svédország csak az ötödik helyen áll 80 200 új honfitársával, és így 11 százalékos részesedéssel. Svédországot 7,7 százalékkal azonban Európa élvonalába, azaz az első helyre repíti az az arányszám, amely az új állampolgárok számát már a lakosság nagyságához méri.
Ebben a tekintetben Magyarország mindössze 0,2 százalékkal áll.
A legtöbb új állampolgárságot az Európai Unióban marokkói, szíriai, albán, brazil és török származású igénylők vehették fel. A kérelmezők fele 33 éves vagy annál fiatalabb volt.
Borítókép: Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek a dél-spanyolországi Almería kikötőjébe. (Fotó: MTI/EPA-EFE/Carlos Barba)
