A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a davosi Világgazdasági Fórumon, autoriter államnak nevezve Kínát és Oroszországot.
– Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél – fogalmazott. Stoltenberg kitért az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztésére, az Északi Áramlat 2-re, amelyet hibának nevezett.
A NATO bővítése kapcsán Stoltenberg elmondta, biztos benne, hogy a szövetség nemsokára Finnországot és Svédországot is soraiban üdvözölheti.
Helsinki és Stockholm májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét. Azzal kapcsolatban, hogy Törökország jelenleg nem támogatja a két skandináv ország NATO-csatlakozását, mert szerinte több módon is támogatják az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), Stoltenberg azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni Ankarával. Hozzátette: bízik az egyeztetések sikerében.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin nem érte el stratégiai céljait Ukrajnában, ehelyett NATO-bővítést kap a határainál – fogalmazott Stoltenberg.
Kínával kapcsolatban a főtitkár azt mondta, bár az ázsiai országgal folytatott kereskedelem hatalmas előnyökkel jár, rendkívül nagy biztonsági kockázatot is maga után von. Létfontosságúnak mondta az 5G-s hálózatok kiépítése feletti ellenőrzést. Korábban több ország, köztük Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok bejelentette, hogy kizárja a kínai nagyvállalatokat az 5G-hálózatok kiépítéséből.
A davosi fórumon felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt vetette Moszkva szemére, hogy fegyverként használja az élelmiszer-tartalékokat, s ennek globális következményei lesznek.
Az orosz tüzérség Ukrajna-szerte szándékosan vesz célba gabonaraktárakat. Az orosz hadihajók a Fekete-tengeren a gabonával és napraforgómaggal megrakott ukrán hajókat vonják blokád alá
– fogalmazott von der Leyen, leszögezve: az orosz zsarolásra csakis nemzetközi összefogással lehet válaszolni. Bejelentette, hogy Brüsszel együttműködik Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel annak érdekében, hogy megoldják a háború okozta élelmiszer-ellátási nehézségeket, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Egyiptom évszázadokon át a világ vezető gabonaellátójának számított.
– Az Európai Unió emellett támogatja Ukrajnát abban, hogy hozzájuthasson a gabonájához, valamint igyekszik növelni a saját gabonatermesztését – tette hozzá. – Minden követ meg kell mozgatni – akár a befagyasztott orosz pénzeszközöket is fel kell használni – annak érdekében, hogy Ukrajna újjáéledjen hamvaiból – fogalmazott az elnök, kiemelve: az orosz agresszió elleni harc az egész világ feladata.
– Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút – szögezte le, s hozzátette, hogy Oroszországnak is részt kell vennie Ukrajna újjáépítésében.
Ukrajna európai uniós tagfelvételére vonatkozóan Von der Leyen azt mondta, az EU-ba nem vezet rövid út, de a pályázó országok felgyorsíthatják a bekerüléshez szükséges erőfeszítéseiket.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 24-én (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)
