Életre kelt Agdam, az azeri szellemváros

Taposóaknákra figyelmeztető táblák, elzárt területek és sűrű növényzettel benőtt romok egész Agdam területén. Az első hegyi-karabahi háború idején elpusztított város a 2020 őszén vívott második hegyi-karabahi háború eredményeként került vissza az azeriek kezére. A Magyar Nemzet munkatársai az Azerbajdzsán–Európa Fórumon vettek részt, és az egykor háború sújtotta térségbe látogattak el.

20220525 Hegyi-Karabah Örményország, valamint Azerbajdzsán között. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az örmény megszállás alatt disznókat és teheneket tartottak a mecsetben, bent még mindig lehet érezni a bűzt

– teszi hozzá.

Utunk során egyébként katonákon és az építkezéseken dolgozó munkásokon kívül senkit nem látunk. A felszabadított területekre biztonsági okokból kizárólag különleges engedéllyel lehet belépni.

VIGYÁZZ, AKNA!

Csoportunk figyelmét többször felhívják arra, hogy ne térjünk le a kijelölt útvonalról, ugyanis taposóaknák bárhol lehetnek. Akár az útszéli füves területek is rejthetnek halálos szerkezeteket, noha az aknamentesítési munkálatokat éppen az infrastrukturálisan fontos szakaszokkal, például a közutakkal kezdték. A háború alatt az erdőket teljesen kiirtották, a földek pedig továbbra is parlagon hevernek, bár a művelhető területek mennyisége elenyésző, hiszen mindent aknák, valamint fel nem robbant bombák, lövedékek lepnek el.

Nagy erőkkel folyik az aknamentesítés a háború dúlta területeken. Fotó: Havran Zoltán

A legnagyobb kihívást Azerbajdzsán számára éppen az aknamentesítés jelenti, ugyanis nem tudni, hogy a halálos fegyvereket a két háború alatt hova telepítették a katonák. Mindez az újjáépítési munkálatok elé is akadályt gördít. Azerbajdzsán Nemzeti Aknaelhárítási Ügynökségének (ANAMA) statisztikai adatai azt mutatják, ez idáig mintegy 8200 hektárnyi területet sikerült aknamentesíteni. A folyamatot egyébként Magyarország is támogatta 25 ezer euróval. Szemléltetésképpen: Agdam járás 115 ezer hektárnyi területéből 795 hektárnyit tettek biztonságossá. Az ANAMA szakértői úgy becsülik, öt-hat évre van szükség ahhoz, hogy a teljes felszabadított területen minden fel nem robbant lőszert és rakétákat hatástalanítsanak, a teljes aknamentesítés pedig több mint tíz évig is eltarthat.

A taposóaknáktól ez idáig mintegy kétszáz civil halt meg vagy sebesült meg, közülük körülbelül harmincan Agdam területén

– magyarázta a Magyar Nemzetnek Ehtiram Dzsafarov, az ANAMA vezető beosztású munkatársa.

Tábla figyelmezteti az arra járókat, aknák, fel nem robbant lövedékek bárhol lehetnek. Fotó: Havran Zoltán

A felszabadított szellemvárosba hatalmas méretű ipari parkot álmodtak, amely az első ilyen létesítmény lesz az azeriek által felszabadított területeken. A készülő ipari park 1,3 hektárnyi területén a térségben dolgozó munkások mobilépületekből álló, kerítéssel elzárt területét már meg is építették. A „kisváros” szinte már kulcsrakész, lakókat még nemigen látunk, noha kilenc személyt már regisztráltak. A parkban főként lakóházak kaptak helyet, egy-egy épület több dolgozó elszállásolására alkalmas. A kapun belépve látunk bankautomatát, orvosi rendelőt, gyógyszertárat, valamint élelmiszerüzletet is.

A „kisváros” meglehetősen modernnek tűnik, rengeteg füvesített területtel, fákkal. Az áramellátás nagy részét napenergiával biztosítanák.

Hatalmas az érdeklődés az ipari és a gazdasági övezetek iránt. Több befektető már regisztrált, köztük egy külföldi is van az Egyesült Arab Emírségekből

– mondja lapunknak Szamir Momadef, az azeri Gazdasági Övezetek Fejlesztési Ügynökségének osztályvezetője.

Momadef arról is beszélt, hogy harmincmillió amerikai dollárnyi befektetésre számítanak, és az általunk is megtekintett „kisváros” az újjáépítési munkálatoknak csupán egy kis része. Az új Agdamot zöldvárosként képzelik el mesterségesen kialakított tavakkal, parkokkal, a város körül pedig autópályával. Az ipari parkok elsődleges feladata, hogy az olajágazaton kívül minden más szektor fejlődését biztosítsák, továbbá új termőterületeket alakítsanak ki.

A ZANGEZUR-KORRIDOR

De nem csak Hegyi-Karabahban kezdenének új lapot Örményországgal.

Volt néhány nézeteltérés Örményország részéről, a Zangezur-korridor megnyitását a május végi brüsszeli találkozók eredményének tekintjük. A folyosó létrehozása több mint egyévnyi tárgyalás eredménye

– magyarázza a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Dzsejhun Bajramov, Azerbajdzsán külügyminisztere már Bakuban, az Európai Unió által vezetett tárgyalásokra utalva.

Érintetlen romok Agdam város egykori központjában. Fotó: Havran Zoltán

Ilham Alijev azeri elnök még május végén jelentette be, Baku és Jereván megállapodtak a Zangezur-korridor megnyitásában, amely összeköttetést fog jelenteni Azerbajdzsán és exklávéja, Nahicseván Autonóm Köztársaság között, Örményországon keresztül. A folyosó gyakorlatilag autópálya és vasúti vonal létesítését, valamint energiavezetékek lefektetését foglalja magában, továbbá az is felmerült, hogy a szovjet időszakból visszamaradt infrastruktúrát is használnák.

Az egyezményt azonban számos vita előzte meg: míg az azeriek azt állították, hogy a második karabahi háborút lezáró, 2020-ban kötött tűzszüneti megállapodás egyik záradéka tartalmazta a folyosó létrehozását, az örmény kormány és az örmény ellenzéki pártok elutasították azt.

Mindeközben azonban az azeriek építkezni kezdtek: Azerbajdzsán felszabadított területein olyan utakat és vasúti szakaszokat húztak fel, amelyekről azt állították, hogy a Zangezur-korridorhoz kapcsolódnak. A külügyminiszter említést tesz az Azerbajdzsánnal, a Nahicseván Autonóm Köztársasággal, valamint az Örményországgal is határos Iránnal kötött megállapodásról is. Eszerint az azeriek vámellenőrzés nélkül haladhatnának át iráni területeken. Bajramov szerint Azerbajdzsán és Örményország között nincs már sok nyitott kérdés, a legtöbbet a politikai vezetők megvitatták.

Borítókép: Agdam városi színházának romjai (Fotó: Havran Zoltán)