Belgiumban nincs több hely az ukrán menekülteknek
Belgium már a nyáron érkező ukrajnai menekülteket sem tudja elszállásolni – jelentette ki Michael Kegels, a menedékkérők fogadásáért és ellátásáért felelős kormányzati szerv, a Fedasil vezetője. – Egyre nehezebben találunk férőhelyet a befogadó családoknál, valamint a települések által üzemeltetett befogadó helyeken is. Ráadásul már a szövetségi kormány által létrehozott átmeneti központokban is állandó jelleggel laknak a menekültek, mert már nem tudjuk őket tovább küldeni és szétosztani az ország többi régiójában. Nagyon tartunk attól is, hogyan fogjuk a helyzetet kezelni a nyári időszakban. A belga családok ugyanis hamarosan nyaralni indulnak, és így valaki másnak kell átvennie a náluk elszállásolt ukránokat. Eközben pedig folyamatosan érkeznek az újabb menekültek, s bár ez a szám csökkenőben van naponta, így is 150–250 ukrán kér menedéket Belgiumban, ami magas a rendelkezésre álló helyek számához képest – fejtette ki Kegels a Le Soir belga napilap hasábjain.
Sammy Mahdi, Belgium menekültügyi és bevándorlási államtitkára a múlt héten jelentette be a flamand VRT televízióban, hogy a belga kormánynak már komolyan meg kell fontolnia egy hatalmas sátortábor felépítését is, amennyiben Belgium a közeljövőben újabb jelentős vagy tartós migráns- és menekülthullámmal találná szemben magát.
Forrás: Lalibre.beLesoir.be
Szexuális erőszakkal vádolják a Macron-kormány női államtitkárát
A párizsi ügyészség két vizsgálatot is indított a fejlesztésért, frankofóniáért és nemzetközi partnerségekért felelős államtitkár ellen. Chrysoula Zacharopoulou ellen – aki egyébként Emmanuel Macron párttársa – két nő tett feljelentést, s azzal vádolják az ugyancsak nőnemű államtitkárt, hogy sérelmükre szexuális erőszakot követett el, amikor még nőgyógyászként dolgozott.
A Marianne nevű francia hetilap által megszellőztetett ügyre május 25-én derült fény, amikor is az első panaszos kezdeményezett eljárást Zacharopoulou ellen nemi erőszak miatt. A második felperes június 16-án adta be keresetét, hasonló vádakkal illetve az államtitkárt.
Az ügyészség által kezdeményezett nyomozás célja, hogy megállapítsa, a nőgyógyászati rendelőben lezajlott események bűncselekménynek minősülnek-e.
A görög–francia származású politikusnő 2019 és 2022 között az Európai Parlament képviselője is volt.
Forrás: Bfmtv.com
Spanyolellenességre nevelik a katalán fiatalokat
Arra tanítják a katalán középiskolásokat, hogy ellenségként kezeljék a spanyolokat. Az egyik tanári szakszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a középiskolás történelemkönyvekben több helyen olyan bekezdések szerepelnek, melyek a spanyol társadalmat rasszistaként tüntetik fel. A monarchiát Katalónia ellenségeként, kultúrájának és nyelvének üldözőjeként említik. Több helyen kifigurázzák a királyságot, az ország egységét kimondó spanyol alkotmányra pedig alig tesznek utalást. A könyvekben többször úgy fogalmaznak, hogy Spanyolország az elmaradottság híve, miközben Katalónia modern, iparosodott és a fejlődés felé halad.
A tanulmány szerint a katalán diákok jelentősen rövidebb terjedelemben tanulják a történelmet, mint az ország más régióinak diákjai, ráadásul inkább politikai, semmint történelmi tartalmat oktatnak nekik. A szakszervezet szerint egyértelmű, hogy a regionális kormány a tartomány függetlenedését is szorgalmazó, ideológiával átitatott szemléletre neveli a fiatalokat. Antonio Jimeno, a tanári szakszervezet elnöke szerint a könyvek nem veszik figyelembe Spanyolország területi egységét, és olyan korú diákokat oktatnak szélsőséges szemléletre, akik olyan életkorban vannak, amikor neurális hálózataik strukturálódnak, így a tanultak számukra igazzá válnak, ami rendkívül veszélyes az országra nézve.
Forrás: Abc.es
A brüsszeliek fele nem jön ki a keresetéből
A Brüsszelben élők 54 százaléka arról számolt be arról, hogy az infláció miatt már alig jön ki jövedelméből a hó végéig. Az Ipsos közvélemény-kutató felmérése szerint a vallon területeken a helyzet még ennél is lesújtóbb: a francia ajkú belgák 57 százaléka állítja ugyanezt. A flamand közösségek lakóinak pedig 41 százaléka húzza szorosabbra az övet a hó végén.
Tehát belgák milliói aggódnak a megélhetésükért, s például az energiaszámlák a brüsszeliek és a vallonok felének okoznak álmatlan éjszakákat, míg a flamandoknak csak az egyharmada szenved a magas árak miatt.
A belga főváros lakóinak már 22 százaléka hagy ki étkezéseket anyagi okokból. A vallonok 16 százaléka, a flamandok 11 százaléka spórol ugyanígy.
Általános tendenciává vált az is, hogy a belgák már aktuális áruházi promóciók és kuponkedvezmények szerint állítják össze étrendjüket. Például ha a bevásárlás idején a darált hús akciós, ugrik az eredeti lista, és a család bolognai spagettit vagy chili con carnét eszik az eredetileg megtervezett menü helyett.
A jövőt is igen sötéten látják a belgák. A főváros lakóinak 41, a vallonoknak pedig 44 százaléka veszi biztosra, hogy az anyagi helyzetük tovább romlik a következő hat hónapban. A flamandok 37 százaléka látja borúsan a jövőt.
Azonban – hasonlóan a franciákhoz – a belgák nagyobb áldozatot is készek meghozni azért, hogy a nehézségek ellenére is elmehessenek nyaralni. Az utazást azonban a közlekedési szektor szereplőinek a folyamatos sztrájkja is nehezíti.
Forrás: Brusselstimes.com, Rtl.be
