Zimbabwe július végén kezdi meg az aranyérmék kibocsátását törvényes fizetőeszközként, közölte az afrikai ország jegybankja a helyi valutát jelentősen gyengítő infláció megfékezése jegyében. A pénzromlás mértéke a múlt hónapban több mint kétszeresére, 191 százalékra nőtt, erősen emlékeztetve a 2000-es évek hiperinflációjára, amikor a zimbabwei dollárt háromszor denominálták, mielőtt 2009-ben gyakorlatilag elhagyták. John Mangudya, a központi bank kormányzója szerint az aranyérmék értékállók lesznek, és várhatóan csökkentik az amerikai dollár iránti keresletet, ami nagyrészt a helyi valuta értékének zuhanását okozta.
Az aranyérmék a közönség számára elérhetők lesznek mind helyi pénznemben, mind amerikai dollárban és más külföldi valutában, figyelembe véve az arany mindenkori nemzetközi árát és az előállítási költségeket
– mondta. A Viktória-vízesés után Mosi-oa-Tunya névre keresztelt aranyérmék készpénzre válthatók és felhasználhatók lesznek a helyi és a nemzetközi kereskedelemben is. A Reuters brit hírügynökség szerint az érmék egy-egy troy uncia (31,1 gramm) aranyat tartalmaznak majd.
A zimbabweiek vegyes érzelmekkel fogadták a hírt.
Nem bízhatok a központi bankban, hogy adjon nekem egy érmét, miközben a készpénzemen ülnek – mondta egy valutakereskedő. – Zimbabwe a politikai következetlenségeiről ismert. Mi van, ha felébrednek, és azt mondják, hogy az érmékkel már nem lehet kereskedni?
– tette hozzá. Egy másik kereskedő szerint a drága arany miatt nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék az érméket, s továbbra is otthon tartják majd a pénzüket. 2008-ban, amikor forgalomba került a százmilliárd dolláros címletű bankjegy, s a nemzeti valuta összeomlott, a zimbabweiek elvesztették megtakarításaikat, beleértve a nyugdíjakat is. Sok polgár úgy fog dönteni, hogy a pénzt inkább a párnájában tartja ahelyett, hogy bankba vinné.
Zimbabwe 2009-ben elhagyta az infláció által sújtott dollárt, és helyette a külföldi valuták, főként az amerikai dollár használata mellett döntött. A kormány 2019-ben hiába vezette be újra a helyi valutát, az ismét gyorsan veszített értékéből. Mthuli Ncube pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy az aranyérmék értékállóbbak lesznek, mivel ezeket közgazdászok szerint a nemzetközi befektetők is az infláció kivédésére használják. Fő szerepük az, hogy értéktárolóként, de életképes befektetési eszközként is működjenek. Az arany értéke mindig nőtt, amikor a globális gazdaság recesszióba esett – hangsúlyozzák szakértők, hozzátéve, hogy az amerikai dollár iránti, árfolyam-ingadozást okozó nagy kereslet gyengülni fog, ahogy a közvélemény elfogadja az aranyérméket. Egyes vélekedések szerint a jegybank újabb monetáris politikai beavatkozása nem fogja kezelni az inflációt, amely várhatóan továbbra is szárnyalni fog. Befolyással ugyan lehet rá, de nem csodaszer a problémára, mert a pénzromlást nagyrészt a pénzkínálat növekedése váltja ki. Viszont ha van alternatív értéktároló, akkor a helyi valuta leértékelődése visszafogott lesz. A jegybank a múlt héten nyolcvanról kétszáz százalékra emelte a kamatlábakat, és felvázolta azt a tervet, hogy a következő öt évre az amerikai dollárt törvényes fizetőeszközzé kell tenni a bizalom növelése érdekében.
A zimbabwei gazdaság mélyrepülése még 1980-ban kezdődött, amikor a brit gyarmati kormány elűzését követően Robert Mugabe lett a miniszerelnök, aki 1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, s fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki.
Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból. Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve Mugabe a 2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb hat évre megőrizte elnöki székét. 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005 márciusi parlamenti választásokon kétharmados többséget szerzett és alkotmányt módosított. Az ekkor induló „rendcsináló műveletben” az ENSZ-becslései szerint mintegy hétszázezer, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A ZANU-PF 2006 decemberében bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és a parlamenti választásokat összehangolják. A Mugabe-kormány döntéseinek hatására az ország lakossága öt éven belül nagyjából egymillió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött. 2017 novemberében Mugabe ellen a hadsereg puccsot hajtott végre, aki ezután lemondott. Helyét a jelenlegi államfő, Emmerson Mnangagwa vette át, ám ő sem tudta kivezetni az országot a gazdasági káoszból.
Borítókép: Emmerson Mnangagwa jelenlegi államfő (Fotó: AFP/Getty Images /Yasuyoshi Chiba)
