Jó dolog a tagjelölti státus, de remélem, az ukránok nem fognak illúziókat kergetni
– „üdvözölte” Edi Rama albán miniszterelnök, hogy Kijev is eljutott odáig, mint országa. Az EU-ban csalódott vezető hozzátette: megkönnyebbülés, hogy Bulgária feloldotta a vétóját, ám ez még mindig csak a „kezdet vége”.
Hosszú az Európai Unióba vezető út
Az uniós csatlakozási folyamat három fő szakaszból áll. Egy adott ország – miután benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét – az Európai Bizottság véleménye alapján kaphat tagjelölti státust az Európai Tanácstól. Az EU-ba igyekvő ország ezt az első szakaszt követően léphet tovább a második fázis, a hivatalos tagsági tárgyalások felé, amely folyamat magában foglalja a hatályos uniós jog elfogadását, valamint az igazságügyi, gazdasági és egyéb reformok végrehajtását annak érdekében, hogy az ország teljesítse az úgynevezett csatlakozási kritériumokat. A harmadik és utolsó szakasz pedig akkor érkezik el, ha a tárgyalások és a kísérő reformok mindkét fél megelégedésére lezárultak, ekkor az ország csatlakozhat az EU-hoz.
Mint ahogyan viszont Észak-Macedónia példájából látható, a bővítési folyamat gyakran regionális, köztük etnikai és nyelvi konfliktusok áldozatául esik, mivel az összes tagország jóváhagyására szükség van ahhoz, hogy egy adott ország továbbléphessen a bővítési folyamat minden egyes szakaszában, és végül csatlakozhasson a blokk országaihoz.
Az Európai Unióba vezető út így igen hosszú és rögös, és úgy tűnik, 2022 sem lesz a Nyugat-Balkán éve.
A 2023 második felétől induló másfél éves elnökségi trió − amelynek Magyarország is tagja – ugyanakkor változást hozhat a régió országainak sorsában.
Beárnyékolta a francia elnökséget a háború. A január 1-jétől június 30-ig tartó francia elnökség prioritásait Párizs annak idején egy jelmondatban foglalta össze: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése.” Ez alapján Franciaország olyan célokat tűzött ki, mint a zöld- és digitális átállás megvalósulása, az európai szuverenitás védelme, illetve egy közös európai jövőkép kialakítása a közös kultúra, értékek és történelem nyomán. A francia elnökséget ugyanakkor beárnyékolta, hogy Oroszország februárban inváziót indított Ukrajna ellen. Ezek után pedig egyértelműen a megszállt ország támogatása, valamint a háború miatt keletkezett élelmiszer- és energiaválság kezelése vált a fő prioritássá. Emmanuel Macron francia elnök idejét pedig az is jócskán lekötötte, hogy éppen a soros elnökség alatt rendeztek elnök- majd parlamenti választást Franciaországban. Ugyan az előbbit megnyerte Macron, pártszövetsége elvesztette abszolút többségét a francia parlament alsóházában. Emmanuel Macron mindezek ellenére az elnöksége sikerének könyvelte el, hogy az Európai Unió új klímavédelmi csomagot fogadott el a napokban, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Bár az elnökség terhe alól fellélegezhet Macron, hazájában további kihívások várnak rá, miközben koalíciós partnereket keres a parlamenti többségének biztosításához.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!