időjárás 29°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo

Ukrajna a cseh uniós elnökség fő prioritása

Koren-Karczub Tímea
2022.07.01. 05:52 2022.07.01. 10:53
Ukrajna a cseh uniós elnökség fő prioritása

Második szakaszához ért az Európai Unió Tanácsának francia–cseh–svéd elnökségi triója, július elsejétől ugyanis Csehország ül az elnöki székbe. Prága ugyanakkor nem néz könnyű félév elé az Európai Unió szomszédságában dúló háború miatt. A cseh elnökség prioritásait is egytől egyig áthatja az orosz–ukrán háború, amely háttérbe szorítja az EU bővítését is, nem beszélve a nyugat-balkáni régió érdekeiről.

Az ukrajnai háború uralja a prioritásokat

2022. július elsejétől Csehország veszi át Franciaországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet várhatóan teljes egészében áthat az ukrajnai háború. Prága az elkövetkezendő hat hónapban leginkább a menekültválságra és Ukrajna háború utáni helyreállítására szeretne koncentrálni. A cseh elnökség legfőbb prioritásai közé tartozik még az energiabiztonság, Európa védelmi képességének növelése, a kiberbiztonság, az EU gazdasági ellenálló képességének fejlesztése, illetve a demokratikus értékek előmozdítása is.

Az egy hónappal ezelőtt felvázolt listán még Ukrajna európai uniós csatlakozása is szerepelt, ugyanakkor június 23-án az állam- és kormányfők egyhangúlag támogatták a háborús ország és Moldova tagjelölti státusának megadását. 

Az Európai Unió bővítése ezzel le is került a cseh elnökség napirendjéről, pedig nem csak Ukrajna és Moldova toporog az EU küszöbén. 

A Nyugat-Balkán országai közül Bosznia-Hercegovina és Koszovó „potenciális tagjelöltek”, azaz kérelmük ellenére még nem kapták meg a tagjelölti státust, és a csatlakozási tárgyalásokat is csak a régió két országa, Szerbia és Montenegró kezdhette meg – előbbi 2012-ben, utóbbi 2010-ben kapta meg a tagjelölti státust. Brüsszel ugyanakkor világossá tette, Szerbia nem nyithat meg újabb csatlakozási fejezetet, mivel nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, így az eredetileg kijelölt 2025-ös csatlakozás egyre elérhetetlenebbé válik az ország számára. 

A „kezdet végén” jár Szkopje és Tirana

A Nyugat-Balkán országai közül Észak-Macedónia is tagjelölt, mégpedig 2005 óta, ám a csatlakozási folyamatát kezdetben Görögország akadályozta, később pedig Bulgária. Szófia 2020-ban emelt vétót Észak-Macedónia tárgyalási folyamatának megkezdése ellen, felszólítva Szkopjét, ismerje el a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint nyilvánítsa alkotmányos kisebbségnek a területén élő bolgárokat. Bulgária csak a múlt héten, Franciaország nyomására oldotta fel a vétóját.

A két ország közti vita pedig Albániát is túszul ejtette, mivel csatlakozását Brüsszel Észak-Macedóniáéhoz kötötte. Tirana így azóta nem tudott előrelépni a folyamatban, hogy az EU 2014-ben megadta neki a tagjelölti státust. 

Jó dolog a tagjelölti státus, de remélem, az ukránok nem fognak illúziókat kergetni

– „üdvözölte” Edi Rama albán miniszterelnök, hogy Kijev is eljutott odáig, mint országa. Az EU-ban csalódott vezető hozzátette: megkönnyebbülés, hogy Bulgária feloldotta a vétóját, ám ez még mindig csak a „kezdet vége”. 

Hosszú az Európai Unióba vezető út

Az uniós csatlakozási folyamat három fő szakaszból áll. Egy adott ország – miután benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét – az Európai Bizottság véleménye alapján kaphat tagjelölti státust az Európai Tanácstól. Az EU-ba igyekvő ország ezt az első szakaszt követően léphet tovább a második fázis, a hivatalos tagsági tárgyalások felé, amely folyamat magában foglalja a hatályos uniós jog elfogadását, valamint az igazságügyi, gazdasági és egyéb reformok végrehajtását annak érdekében, hogy az ország teljesítse az úgynevezett csatlakozási kritériumokat. A harmadik és utolsó szakasz pedig akkor érkezik el, ha a tárgyalások és a kísérő reformok mindkét fél megelégedésére lezárultak, ekkor az ország csatlakozhat az EU-hoz. 

Mint ahogyan viszont Észak-Macedónia példájából látható, a bővítési folyamat gyakran regionális, köztük etnikai és nyelvi konfliktusok áldozatául esik, mivel az összes tagország jóváhagyására szükség van ahhoz, hogy egy adott ország továbbléphessen a bővítési folyamat minden egyes szakaszában, és végül csatlakozhasson a blokk országaihoz. 

Az Európai Unióba vezető út így igen hosszú és rögös, és úgy tűnik, 2022 sem lesz a Nyugat-Balkán éve. 

A 2023 második felétől induló másfél éves elnökségi trió − amelynek Magyarország is tagja – ugyanakkor változást hozhat a régió országainak sorsában.

Beárnyékolta a francia elnökséget a háború. A január 1-jétől június 30-ig tartó francia elnökség prioritásait Párizs annak idején egy jelmondatban foglalta össze: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése.” Ez alapján Franciaország olyan célokat tűzött ki, mint a zöld- és digitális átállás megvalósulása, az európai szuverenitás védelme, illetve egy közös európai jövőkép kialakítása a közös kultúra, értékek és történelem nyomán. A francia elnökséget ugyanakkor beárnyékolta, hogy Oroszország februárban inváziót indított Ukrajna ellen. Ezek után pedig egyértelműen a megszállt ország támogatása, valamint a háború miatt keletkezett élelmiszer- és energiaválság kezelése vált a fő prioritássá. Emmanuel Macron francia elnök idejét pedig az is jócskán lekötötte, hogy éppen a soros elnökség alatt rendeztek elnök- majd parlamenti választást Franciaországban. Ugyan az előbbit megnyerte Macron, pártszövetsége elvesztette abszolút többségét a francia parlament alsóházában. Emmanuel Macron mindezek ellenére az elnöksége sikerének könyvelte el, hogy az Európai Unió új klímavédelmi csomagot fogadott el a napokban, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Bár az elnökség terhe alól fellélegezhet Macron, hazájában további kihívások várnak rá, miközben koalíciós partnereket keres a parlamenti többségének biztosításához.

 

Borítókép: Petr Fiala cseh miniszterelnök (Fotó: AFP/John Thys)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.