A kormányzásra készülnek Robert Ficóék

Hamarosan előre hozott választásokra kerülhet sor Szlovákiában, miután a négypárti kormánykoalíció hétfőn hárompártivá zsugorodott, s kisebbségbe került. A kabinet a stabilitás szükségességét hangsúlyozza az energiaválság idején, az ellenzék azonban a neki kedvező felméréseket látva az új választások kiírásáért fog harcolni. Robert Fico hatalomra kerülése esetén jelentősen megváltozhat Szlovákia hozzáállása az orosz–ukrán háborúhoz.

Former prime minister Robert Fico gives a speech during a protest against the governmental COVID-19 coronavirus pandemic measures in Kosice on September 1, 2021. (Photo by PETER LAZAR / AFP) Fotó: PETER LAZAR / AFP

A Robert Fico volt miniszterelnök vezette Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD) a szavazatok 19,1 százalékával nyerné meg a szlovákiai választásokat, ha azokra most kerülne sor – derül ki egy tegnap közzétett friss felmérésből. A második helyen a Smer–SD-ből kivált Hang–Szociáldemokrácia (Hlas–SD), Peter Pellegrini volt kormányfő pártja végezne 17 százalékkal. Ketten együtt 64 mandátumot nyernének el a 150 fős parlamentben. Egy harmadik párttal, például a lehetséges koalíciós partnerként szóba hozott radikális jobboldali Republikával (7,1 százalék, 13 mandátum) összefogva már kormánytöbbségük lenne.

Mindez azért lényeges, mert a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem kizárt, hogy a 2024 februárjában esedékes választások helyett korai megméretésre kerül sor.

A négypárti jobboldali–liberális koalíció ugyanis hétfőn hárompártivá zsugorodott, miután az elmúlt két és fél évben felgyülemlett feszültség elérte a tetőfokát, a belső viszályokat megelégelve kilépett a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS). Távozott a kormányból Richard Sulík, az SaS elnöke, gazdasági miniszter, Ivan Korcok külügyminiszter, Mária Kolíková igazságügyminiszter és Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője. A kormánypártoknak mindössze 68 képviselőjük maradt. A felmérés szerint a három kormánypártból ketten épphogy átlépnék a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök. (Fotó: DPA/AFP/Nicolas Armer)

Eduard Heger miniszterelnök szerint kisebbségben is folytatható a kormányzás, az ellenzéki „demokratikus pártokkal” biztosítanák a kormányzáshoz szükséges többséget, hiszen az energiaválság megoldása pártok feletti érdek. A kormányfő kizárta, hogy a parlamenti szavazásoknál együttműködjenek a Republika és a radikális jobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt képviselőivel. Heger fontosnak nevezte a koronavírus-járvány utáni helyreállítási tervvel összefüggő törvények elfogadását is, amelyek ősszel kerülnek a törvényhozás elé, és feltételezi, hogy az SaS is támogatni fogja azokat. – Országunk nehéz helyzetben van, és Szlovákiára nagy megpróbáltatások várnak. Működőképes kormányra van szükség – hangsúlyozta Zuzana Caputová köztársasági elnök, nem adva jelét annak, hogy új választások kiírására készülne.

Peter Pellegrini volt szlovák miniszterelnök. (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

Peter Pellegrini ellenzéki vezető ugyanakkor néhány nappal ezelőtt közölte: ha Eduard Heger kisebbségi kormányzást tervez, akkor bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, mert abból egyértelműen kitűnne, élvezi-e az ellenzéki pártok bizalmát a kormányzás folytatásához. – Állapodjunk meg az előre hozott választásokban, és garantálom, hogy addig az ellenzék nagy része támogatni fogja a kormány azon döntéseit, amelyek az emberek javát szolgálják – tette hozzá.

– Ha nem fog működni a kisebbségi kormányzás, nem lesz értelme folytatni – jelentette ki még a múlt héten Boris Kollár házelnök is, a húsz képviselővel rendelkező kormánypárti Család vagyunk konzervatív párt vezetője. Mint mondta, a legfontosabbnak az energiaválságra való felkészülést tartja: ha a kormány nem tud majd segíteni az embereknek, előre hozott választásra lesz szükség.

Úgy vélem, a Smer–SD és a Hlas–SD bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, a kormánynak ugyanis nem kötelessége bizalmi szavazást kérnie maga ellen. Az, hogy a kormány kisebbségben a helyén maradhat-e, a velük együttműködni hajlandó ellenzéki képviselők magatartásán múlik majd. Sok minden az első parlamenti szavazásoknál fog kiderülni

 – mondta lapunknak Juraj Marusiak, a Szlovák Tudományos Akadémia politológus-történésze.

Szlovákia gazdasága is megszenvedi az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók következtében kialakult energiaválságot. Robert Fico többször is bírálta a pozsonyi kormányt, amiért támogatta az energetikára vonatkozó szankciókat, mondván: az a szándék, hogy mindenáron ártani akarnak Oroszországnak, sarokba szorítja az európai gazdaságot. Fico az Ukrajnába irányuló szlovák fegyverszállítást is kritizálta. Mindez előrevetíti azt, hogy egy esetleges Fico-kormány sokkal inkább a magyar kormány álláspontját osztaná a háború kérdésében, mintsem a nyugati mainstreamét.

A politikai fejlemények nemcsak Szlovákiában és Európában, de az egész világon viharosak, kiszámíthatatlanok. Ha egy évvel ezelőtt lettek volna választások, a világjárvány kezelése határozta volna meg az eredményt. Ha most lennének, a háború, az energiaválság, a megélhetési költségek növekedése lenne a központi téma. Néhány hónap múlva olyan drámaian változhat meg minden, hogy megint más tényezők befolyásolnák a választások kimenetelét. Mindenesetre abban talán konszenzus van Szlovákiában, hogy a mostani kormánynak nem szabad visszatérnie

 – közölte Juraj Marusiak.

Borítókép: Robert Fico beszédet tart Kassán 2021. szeptemberében. (Fotó: AFP/Peter Lazar)