A Robert Fico volt miniszterelnök vezette Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD) a szavazatok 19,1 százalékával nyerné meg a szlovákiai választásokat, ha azokra most kerülne sor – derül ki egy tegnap közzétett friss felmérésből. A második helyen a Smer–SD-ből kivált Hang–Szociáldemokrácia (Hlas–SD), Peter Pellegrini volt kormányfő pártja végezne 17 százalékkal. Ketten együtt 64 mandátumot nyernének el a 150 fős parlamentben. Egy harmadik párttal, például a lehetséges koalíciós partnerként szóba hozott radikális jobboldali Republikával (7,1 százalék, 13 mandátum) összefogva már kormánytöbbségük lenne.
Mindez azért lényeges, mert a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem kizárt, hogy a 2024 februárjában esedékes választások helyett korai megméretésre kerül sor.
A négypárti jobboldali–liberális koalíció ugyanis hétfőn hárompártivá zsugorodott, miután az elmúlt két és fél évben felgyülemlett feszültség elérte a tetőfokát, a belső viszályokat megelégelve kilépett a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS). Távozott a kormányból Richard Sulík, az SaS elnöke, gazdasági miniszter, Ivan Korcok külügyminiszter, Mária Kolíková igazságügyminiszter és Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője. A kormánypártoknak mindössze 68 képviselőjük maradt. A felmérés szerint a három kormánypártból ketten épphogy átlépnék a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
Eduard Heger miniszterelnök szerint kisebbségben is folytatható a kormányzás, az ellenzéki „demokratikus pártokkal” biztosítanák a kormányzáshoz szükséges többséget, hiszen az energiaválság megoldása pártok feletti érdek. A kormányfő kizárta, hogy a parlamenti szavazásoknál együttműködjenek a Republika és a radikális jobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt képviselőivel. Heger fontosnak nevezte a koronavírus-járvány utáni helyreállítási tervvel összefüggő törvények elfogadását is, amelyek ősszel kerülnek a törvényhozás elé, és feltételezi, hogy az SaS is támogatni fogja azokat. – Országunk nehéz helyzetben van, és Szlovákiára nagy megpróbáltatások várnak. Működőképes kormányra van szükség – hangsúlyozta Zuzana Caputová köztársasági elnök, nem adva jelét annak, hogy új választások kiírására készülne.
Peter Pellegrini ellenzéki vezető ugyanakkor néhány nappal ezelőtt közölte: ha Eduard Heger kisebbségi kormányzást tervez, akkor bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, mert abból egyértelműen kitűnne, élvezi-e az ellenzéki pártok bizalmát a kormányzás folytatásához. – Állapodjunk meg az előre hozott választásokban, és garantálom, hogy addig az ellenzék nagy része támogatni fogja a kormány azon döntéseit, amelyek az emberek javát szolgálják – tette hozzá.
– Ha nem fog működni a kisebbségi kormányzás, nem lesz értelme folytatni – jelentette ki még a múlt héten Boris Kollár házelnök is, a húsz képviselővel rendelkező kormánypárti Család vagyunk konzervatív párt vezetője. Mint mondta, a legfontosabbnak az energiaválságra való felkészülést tartja: ha a kormány nem tud majd segíteni az embereknek, előre hozott választásra lesz szükség.
