– Továbbra is Svédországgal együtt szeretnénk csatlakozni a NATO-hoz
– hangoztatta Pekka Haavisto. Hozzátette: a júliusi vilniusi NATO-csúcsra mint fontos mérföldkőre tekint, reményei szerint ugyanis a két ország jelentkezését legkésőbb akkor elfogadják majd a tagországok.
A finn diplomácia vezetője Törökország vasárnapi és hétfői kijelentéseire reagált, amelyekben Ankara jelezte, hogy Finnország NATO-csatlakozását jóváhagyná, ellentétben Svédországéval. Recep Tayyip Erdogan török államfő egy vasárnapi rendezvényen elmondta: Finnországot illetően más üzenetet adhatunk, Svédország pedig sokkot fog kapni a döntésünktől.
Haavisto török hivatali kollégája megerősítette az államfő kijelentéseit, és hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:
igazságosnak tartaná, ha a két ország csatlakozásának ratifikálásakor megkülönböztetnék a problémás és kevésbé problémás országokat, az előbbi alatt Svédországot értve.
Mevlüt Cavusoglu hozzátette: ha a NATO országai a két északi állam csatlakozása mellett döntenek, hajlandók lennének Finnország kérelmét külön elbírálni.
– Voltak ugyan előrelépések Svédországban – mind alkotmánymódosítások, mind pedig törvénymódosítások –, de sajnálatos módon visszalépések is történtek olyan csoportok provokációi révén, amelyek Svédország NATO-csatlakozását akarják megakadályozni
– mondta hétfőn a török külügyminiszter.
Stockholm és Helsinki tavaly együtt nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét. Ahhoz, hogy ők is tagjai legyenek a katonai szervezetnek, mind a 30 tagállamnak jóvá kell hagynia a kérelmeket. Már csak két ország beleegyezése várat magára, az elmúlt hetekben azonban Svédországban több utcai provokáció – köztük egy Erdogan-bábu felakasztása vagy a Korán elégetése – is útjába állt annak, hogy Törökország ratifikálja Svédország csatlakozását.
