Törökország engedélyezheti a finn NATO-csatlakozást, ám azt nem adja meg a „provokáló” Svédországnak

Erdogan: Ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 01. 30. 12:55
Ankara, 2023. január 18. A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfõ részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlõdés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni. MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, hogy országa engedélyezheti Finnország NATO-csatlakozását, ellenben Svédországéval, amit Ankara provokációkra hivatkozva nem támogat – írta hétfőn a Yeni Safak török kormánypárti napilap.

– Finnországnak és Svédországnak szóló üzenetünk eltérő, Svédország sokkot fog kapni – fogalmazott az államfő vasárnap egy, az északnyugat-törökországi Vezirhanban tartott rendezvényen. Figyelmeztette ugyanakkor Helsinkit, hogy nem szabad ugyanabba a hibába esnie, mint Stockholmnak.

Törökország és Svédország viszonya januárban elmérgesedett, miután a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd bő egy héttel később a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem számíthat Törökország támogatására a NATO-csatlakozáshoz a „gyalázatos” Korán-égetés után.

A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

Borítókép: a török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án (Forrás: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.