Még több NATO-katonát kér Koszovóba a pristinai kormányfő

Alighogy látszólagosan véget ért a szerbek és a koszovói albánok közötti legújabb konfliktus és lebontották a barikádokat, a szemben álló felek máris üzengetni kezdtek egymásnak. A szerb belügyminiszter kijelentette, hogy minden erejükkel meg fogják védi a koszovói szerbek életét – olvasható a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkében.

Fotó: Darimir Banda

Fegyvert és katonákat kér Albin Kurti

– A NATO-katonák számának jelentős növelése nagyban hozzájárulna a biztonság és a béke fenntartásához Koszovó területén

– nyilatkozta a német sajtónak Albin Kurti koszovói kormányfő, aki örömmel látná, ha Berlin növelné az oda irányított katonáinak számát.

Albin Kurti koszovói kormányfő Fotó: Milan Kammermayer

A Welt cikke szerint jelenleg körülbelül 3800 Kfor-katona van bevetésen Koszovóban, akik közül körülbelül 70 német. A Bundestag korábbi döntése szerint a szám 400-ra növelhető. Kurti szerint a nemzetközi katonai erő növelésére azért van szükség, mert a szerbek által korábban állított, majd azóta lebontott barikádokon olyan férfiakat is látni lehetett, akik arcukat maszkkal fedték el, ruhájukon pedig orosz fegyveres erők jelvényei voltak láthatók. Példaként az úgynevezett Wagner-csoport emblémáját említette, amely egy orosz zsoldoshadsereg.

Hozzátette: „A szerb és orosz tisztségviselők folyamatos fenyegetése” is indokolja a NATO-csapatok bővítését.

Szerb külügyminiszter: Kurti jelenti a legnagyobb fenyegetést

A szerb külügyminiszter nehéz diplomáciai és politikai harcokra számít Koszovó kapcsán. Ivica Dacsics hozzátette: Belgrád maximális erőfeszítéseket fog tenni a helyzet békés rendezéséért, ugyanakkor minden erejével meg fogja védeni a Koszovó területén élő szerbeket – jelentette ki a miniszter.

Fotó: Szerb Külügyminisztérium

Dacsics hangsúlyozta, az országvezetés elkötelezett a jövő és az uniós perspektíva, de a nemzeti és állami érdekek megóvása iránt is. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség végre felismeri, hogy a régió békéje és stabilitása szempontjából Albin Kurti jelenti a legnagyobb fenyegetést.

– Pristina politikája nem tesz eleget egyetlen nemzetközi egyezménynek sem – mondta.

Emlékeztetett: a koszovói kormányfő hétről hétre gondoskodik arról, hogy eszkalálódjon a helyzet. Mint kifejtette: Kurti a szerbek kiűzésével akar általános megoldást találni a koszovói helyzetre.

A szerb belügyminiszter javaslata a feszültség csökkentésére

Bratislav Gasics szerb belügyminiszter a téma kapcsán azt nyilatkozta, a szerb erők visszairányítása Koszovóba nagyban hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, a szerb lakosság biztonságának növeléséhez, valamint a jarinjei és brnjaki adminisztratív átkelők működésének biztosításához.

Fotó: Szerb Külügyminisztérium

Azt mondta:

– Ha valaki polgáraink biztonságát, országunk stabilitását és szuverenitását veszélyeztetni próbálja, higgyék el, a belügyminisztérium tagjai rendkívül magas morálról, bátorságról, büszkeségről és vágyról tesznek tanúbizonyságot hazájuk és honfitársaik védelmében.

A szerb katonaság erősítése 2023-ban is cél

Szerbia védelmi minisztere, Milos Vucsevics szerint idén is a béke és a stabilitás megőrzése kell hogy legyen az ország célja, ennek érdekében pedig a katonaság erősítésére van szükség.

Fotó: Szerb Védelmi Minisztérium

– Nem engedhetjük meg, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, amilyenben korábban voltunk, vissza kell szereznünk országunk méltóságát

 – fogalmazott a tárcavezető.

A védelmi erők erősítésében gazdasági potenciált is lát, mint magyarázta, át kell szervezni és meg kell erősíteni a hadiipart, amellyel erős kiviteli komponenshez is juthat Szerbia. A katonaság társadalmi megítélésén is változtatni kell, az „egyenruhát viselőknek élvezniük kell a társadalom megbecsülését”.