Jelentősen átalakítanák Németország haderejét

Átalakítások jöhetnek a német hadseregben: a haditengerészet vezetője, Jan Christian Kaack az javasolta, vezessék be újra a kötelező katonai szolgálatot a norvégok mintájára. A skandináv országban ugyanis 2015 óta a nőket is besorozzák; Kaack azzal is érvelt, hogy Norvégiában széles körű egyetértés van, a fiatalok így tudnak tenni valami hazájukért. Mindezek mellett elmélyítenék Németország és Hollandia katonai kapcsolatait, egyfajta „védelmi uniót” létrehozva.

Federal President Steinmeier in Münster Fotó: CAROLINE SEIDEL

Újra és újra napirendre kerül Németországban a kötelező katonai szolgálat bevezetése. Jan Christian Kaack, a haditengerészet vezetője most azt javasolta, norvég mintának megfelelően vezessék be a kötelező katonai szolgálatot. Norvégiában évente mintegy hetvenezer nőt és férfit hívnak be sorkatonai szolgálatra, azonban ténylegesen csak az a körülbelül 15 ezer fő fog szolgálni, akiket a fegyveres erők erre kiválasztanak. 

A nők besorozása egyébként nem túl gyakori jelenség, a skandináv ország 2015-ben vezette be az intézkedést, elsőként a NATO-tagállamok közül.

– Norvégiában széles körű egyetértés van abban, hogy ezek a fiatalok életükben egyszer tehetnek valamit hazájukért – érvelt a norvég modell bevezetése mellett Kaack. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy valóban megnőtt a nők aránya a hadseregben: 2020-ban a kötelező katonai szolgálatot teljesítők 33 százaléka volt nő, 2017-ben viszont csupán 21 százalékuk. 

Németországban egészen 2011-ig volt érvényben a kötelező katonai szolgálat a 18 és 27 év közötti német férfiak esetében. A változásra azt követően került sor, hogy a szövetségi kormány a Bundeswehr méretének csökkentése mellett döntött, továbbá egy sokkal képzettebb és hatékonyabb haderő kialakítását tűzte ki célul. Noha 12 évvel ezelőtt csupán Patrick Sensburg,  a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa mondott nemet a sorkatonaság beszüntetésére, most egyre többen szólalnak fel visszahozatala mellett. 

Az elmúlt két évtizedben a német hadsereg 317 ezer katonáról 183 ezerre csökkent, Sensburg szerint azonban, ha még a százezer tartalékost is hozzászámolják, akkor sincs elegendő hadereje Németországnak vészhelyzet esetén.

Nem Németország egyébként az egyetlen olyan ország, ahol felmerült, hogy norvég mintára vezessék be újból a kötelező katonai szolgálatot. Dánia is a nők besorozásával növelné fegyveres erőinek létszámát: a monarchiában érvényes szabályok értelmében a férfiakat többnyire négy hónapos időszakra sorozzák be, a nők pedig önkéntes alapon csatlakozhatnak a hadsereghez. Svájc, ahol a katonahiány egyre nagyobb méreteket ölt, szintén hasonló intézkedésen gondolkodik, mióta kitört az ukrajnai háború. 

Németország a sorkatonaság bevezetése mellett más módon is növelné hadseregének hatékonyságát, mégpedig azzal, hogy szorosabbra vonná katonai kapcsolatait Hollandiával. A két ország 1995-ben hozta létre az 1. Német-Holland Hadtest-parancsnokságot (1GNC), kilenc évvel később pedig a holland hadsereg 11. légi dandárját beolvasztották a német gyors reagálású hadtestjébe. Tavaly decemberben pedig még nagyobb együttműködésben állapodtak meg a két ország tábornokai. A Der Tagesspiegel német napilap értesülései szerint többek közt úgy fogják átalakítani a hadseregen belül érvényes szabályokat, hogy a holland és német katonák egymás eszközeit, fegyvereit is szerelhessék, emellett a két haderő több közös fegyvervásárlást is tervez.

Borítókép: az 1. Német–Holland Hadtest gyakorlat közben  (Forrás: Caroline Seidel/DPA/dpa Picture-Alliance via AFP)