Svájc az ukránokért se mond le a semlegességről

A svájci szenátus biztonsági bizottsága elutasította a svájci gyártású fegyverek Ukrajnába történő reexportjának engedélyezésére irányuló parlamenti kezdeményezést, mert – érvelésük szerint – az sérti a semlegességi törvényben foglalt egyenlő bánásmód elvét

2023. 02. 05. 6:50
null
Szoledár, 2023. január 11. Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledár határában 2023. január 11-én. Bahmut és Szoledár város térsége az utolsó olyan terület Donyeck megyében, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll, és hónapok óta ádáz harcokat folytatnak érte az orosz és az ukrán erők. MTI/AP/LIBKOS Fotó: LIBKOS

A svájci szenátus biztonsági bizottsága elutasította a svájci gyártású fegyverek Ukrajnába történő reexportjának engedélyezésére irányuló parlamenti kezdeményezést, mert – érvelésük szerint – az sérti a semlegességi törvényben foglalt egyenlő bánásmód elvét

A svájci kormányra az orosz–ukrán háború kezdete óta nyomás nehezedik az Ukrajnába tervezett fegyver- és lőszerszállítások akadályozása miatt. Pedig az, hogy Bern küld-e fegyvert Ukrajnának vagy sem, nem annyira politikai döntésen múlik: egy sor jogi kérdés és a politikai-katonai semlegesség évszázadok óta fennálló doktrínája is a törvényhozók útját állja, ha segíteni akarják az ukránokat. 

Az alpesi ország nemzetközi semlegességét ugyanis lényegében a napóleoni háborúkat végleg lezáró 1815-ös párizsi békeszerződéstől számíthatjuk, annak gyökerei azonban mintegy ötszáz évvel korábbra nyúlnak vissza. 

A semlegesség elve miatt ráadásul Svájcnak nemcsak arra nincs módja, hogy közvetlenül fegyvereket küldjön háborúban álló országoknak, de a reexportot sem engedheti meg, azaz arra sem adhat jóváhagyást, hogy más államok átadják svájci gyártású fegyvereiket egy harmadik országnak háborús célra. 

Bern – Kijev kérése ellenére – már eddig is több uniós tagállam, köztük Németország, Spanyolország és Dánia tervezett fegyverszállítását akadályozta meg a semlegességre hivatkozva, a patthelyzetet ráadásul az is bebetonozza, hogy a nemzetközi jog szerinti semlegesség azt is jelenti: a semleges országnak minden, egy adott háborúban érintett felet egyformán kell kezelnie. Vagyis azzal, hogy Bern csatlakozott a Moszkva ellen hozott fegyverkereskedelmi tilalomhoz, ugyanezt a megközelítést köteles alkalmazni Ukrajna esetében is.

A berni kormány ugyanakkor igyekezett megoldást találni arra, hogy hogyan lehetne megkerülni a semlegesség elvét, illetve hogy miként hagyhatnák jóvá az európai partnereknek a svájci gyártású fegyverek reexportját. A változást szorgalmazók között van Thierry Burkart liberális politikus is, aki a brüsszeli lapnak úgy fogalmazott: 

Semlegesek vagyunk és azok is maradunk, de a jelenlegi helyzetben valójában nem történik más, mint hogy megakadályozzuk nyugati partnereinket abban, hogy támogassák Ukrajnát.

Ukrán tisztviselők is sürgették a svájci kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját. „Arra kérem Svájcot, hogy biztosítson olyan védelmi fegyvereket, amelyek megvédik az emberek életét” – mondta a múlt hónapban Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki szerint ha az emberi jogokról, az életről és halálról, a háborúról és a békéről van szó, Svájc nem lehet semleges.

A Szabad Demokrata Pártot vezető Brukart egyébként még tavaly nyáron nyújtott be egy törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a fegyverexportot Ukrajnába olyan országokon keresztül, amelyek osztoznak a svájci értékekben, anélkül, hogy a kormány kifejezett engedélyét kellene kérniük.

Ezt tárgyalta meg múlt pénteken a parlament biztonságpolitikai bizottsága, amely úgy döntött: elutasítja a svájci fegyverek Ukrajnába történő reexportjának engedélyezésére irányuló parlamenti kezdeményezést, mert az sérti a semlegességi törvényben foglalt egyenlő bánásmód elvét.

A berni parlament honlapján közzétett sajtóközleményben úgy fogalmaznak: a bizottsági tagok többsége úgy véli, hogy egy ilyen döntés „sérti a semlegességről szóló törvényben rögzített egyenlő bánásmód elvét, ha a svájci katonai anyagok reexportját csak Ukrajnába engedélyezik”.

Borítókép: Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledár határában 2023. január 11-én (Forrás: MTI/AP/LIBKOS)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.