Le Pen pártelnöke: Európa fő kihívása, hogy Európa maradjon

Orbán Viktor családpolitikája számunkra is minta: Európát elöregedés fenyegeti – mondta lapunknak Jordan Bardella, a Marine Le Pent is soraiban tudó francia Nemzeti Tömörülés elnöke a CPAC Hungaryn.

Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke Fotó: Havran Zoltán

– Tavaly is itt járt nálunk az akkori, első magyarországi CPAC-en. Milyennek találja a mostani hangulatot?  

– Ugyanolyan remeknek, mint a múltkor. Kiváló felszólalásokat hallottunk. Nagyszerű alkalom ez arra, hogy összejöjjenek és találkozzanak Európa hazafias, konzervatív vezetői – de más világrészekről is érkeztek vendégek. Ezáltal az eszméinknek megfelelő egész ökoszisztéma jön létre, amelynek politikai, intellektuális és médiavetülete is van. 

– Mit tart ma a legnagyobb kihívásnak Európában? 

– Európa fő kihívása, hogy Európa maradjon az identitásában, büszkeségében, szokásaiban, életmódjában, azaz a civilizációjában. Ez ma többféle akadályba is ütközik, olyanba például, mint a bevándorlás, amely Franciaországban számos településnek átalakítja az arculatát. Ennek révén számos francia úgy érzi, idegenné válik a saját országában. De a woke ideológia is ilyen fenyegetést jelent azáltal, hogy eltörli egész történelmünket, hőseinket, nyelvünket, életmódunkat, és egy másfajta gondolkodásmódot erőltet ránk. Nekünk az a feladatunk, hogy a hagyományaink és önazonosságunk őrei legyünk mindezzel szemben.

– Mint Orbán Viktor? Őt több itteni felszólalásban is ilyenként említették. 

– Orbán Viktor egy szabad és bátor európai nemzet hangja, aki megvédi a nemzeti szuverenitást Brüsszellel szemben, és hűen, egyfajta büszkeséggel védelmezi a nemzeti identitást.

Ebben modellnek tekinthető. Támogatjuk a lépéseit és a politikáját, a népesedéspolitikája pedig inspirál is bennünket: a XXI. századi Európa egyik nagy tétje ugyanis a népesség elöregedésének megállítása, miközben egy olyan földrésznek a népessége pedig, mint Afrikáé, 2050-re megkétszereződik a mostanihoz képest, és 2,5 milliárdra nő. Ez kihívást jelent Európa számára.

– Éric Zemmour korábbi jobboldali elnökjelölt azt mondta, egyesíteni kell a francia jobboldalt. Egyetért vele? 

– Nem csak a jobboldalt. Mindenkinek össze kell fognia, aki szereti Franciaországot, és meg akarja őrizni, akármelyik oldalról érkezzék is. De Zemmour nem politikus, nem is nemzetgyűlési képviselő, és indult ugyan legutóbb az elnökválasztáson, de hét százalékot kapott csak.  

– Fontolgatja, hogy elinduljon majd az elnökválasztáson? 

– Marine Le Pen a legalkalmasabb arra, hogy vezesse a táborunkat 2027-ben. Olyan legitimitást és tekintélyt élvez, ami sokat számít Franciaországban. De a döntést természetesen neki magának kell meghoznia, hogy versenybe száll-e negyedszer is vagy sem. 

– Emmanuel Macron elnök viszont biztosan nem fog, hiszen utolsó alkotmányos mandátumát tölti ki. Demokratikusnak tartotta, ahogy Macron nemzetgyűlési szavazás nélkül áterőltette a nyugdíjreformot? 

– A lényeg, hogy a köztársasági elnök nem kormányozhat a nép ellenében. Márpedig a nép a felmérések szerint ellenzi ezt a nyugdíjreformot. De a képviselők, a parlament is ellenzi. Ezért választotta az államfő azt a lehetőséget, hogy erővel hajtja végre. A francia elnöknek szélesek az alkotmányos jogkörei, így az említett lehetőség is a rendelkezésére állt. Ennek az ára azonban a demokratikus törés. A jelenlegi politikai válságnak szerintünk egy megoldása van, ez pedig a nemzetgyűlés feloszlatása, hogy újra a nép dönthessen. Macron ezt egyelőre nem akarja, viszont a francia nép jövőre, az egy év múlva esedékes európai parlamenti választásokon kinyilváníthatja az akaratát vele szemben.

Borítókép: Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke (Fotó: Havran Zoltán)