Ezért nem volt okos dolog fellázadnia a Wagner-csoportnak Nógrádi György szerint

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg vezére óriási stratégiai hibát követett el azzal, hogy fellázadt az orosz katonai vezérkar ellen. Az akcióval ugyanis magára Vlagyimir Putyin elnökre is végzetes csapást mért volna, ha esetleg sikerrel jár. Bár a Wagner vezetőjét nem vonják felelősségre, a következmények minden bizonnyal nem fogják elkerülni a zsoldosok vezérét – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Budapest, 2015. december 3. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértõ Horst Teltschik 329 sorsfordító nap - a német újraegyesülés belülrõl címû könyvének bemutatóján az Andrássy Gyula Német Nyelvû Egyetemen, Budapesten 2015. december 3-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula Fotó: Czimbal Gyula

A Wagner-csoport által elkövetett oroszországi puccskísérlettel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére Nógrádi György elmondta, hogy a magánhadsereg vezetőjének sosem fogják megbocsátani a hatalomátvételre tett kísérletét. 

Prigozsin azt mondta, hogy amit ők csinálnak, az az igazság menete. Ez PR-nak jó, a valósághoz azonban nyilvánvalóan semmi köze. Ez abból is jól látszik, hogy Prigozsin egymillió forintnak megfelelő összeggel próbált más magánhadseregekből erőket átcsábítani magához

– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint minden nagyhatalom rendelkezik egy „Wagner-csoporttal”, vagyis egy olyan katonai erővel, ami el tudja végezni azokat a tevékenységeket, amelyek elvileg jogszabályokba ütköznek. 

Ilyen magánhadserege van az amerikaiaknak, németeknek, kínaiaknak, oroszoknak, egyszóval mindenkinek. Az oroszoknál ez a Wagner-csoport, amely Putyin feltétlen bizalmát élvezte, és harcolt már Afrikában, Ázsiában és Európában is

– tette hozzá Nógrádi György, aki szerint kijelenthető, hogy a Wagner-csoport Ukrajnában sikeresebben harcolt, mint az orosz reguláris hadsereg. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez azonban több tényezőnek is köszönhető.

 Az egyik, hogy a Wagner-csoport katonái a reguláris erőknél sokkal magasabb fizetéseket kaptak, illetve rengeteg embert hoztak ki a börtönből, akik a fronton tölthették le a büntetésük egy részét, majd pedig szabad emberként távozhattak. A legutolsó adatok szerint 32 ezer ember szabadult ki így a rácsok mögül, a magánhadsereg elhunytjainak pedig több mint fele börtönviselt személy volt. A Wagner-csoport és annak vezetője most elégedetlen volt azzal, ahogy az orosz hadsereg bánik velük. 

Az oroszok ugyanis bejelentették, hogy körülbelül 40 katonai alakulat van, amelyik az orosz hadsereggel harcolt, de nem a haderő része. Július 1-jéig pedig ezeknek az alakulatoknak alá kellene írniuk egy szerződést, hogy elfogadják az orosz hadsereg vezetését. Egyedül a Wagner-csoport nem volt hajlandó erre

– jegyezte meg Nógrádi, majd hozzátette, hogy a Prigozsin seregénél sokkal nagyobb, nagyjából 70 ezer fős magánhadsereggel rendelkező Ramzan Kadirov csecsen vezér aláírta a fent említett megállapodást.

A másik konfliktus az orosz vezetés, illetve a Wagner-csoport között az volt, hogy a magánhadsereg saját bevallása szerint nem kapott annyi fegyvert és lőszert, mint amennyire szüksége volt. Ezért pedig az orosz védelmi minisztert, Szergej Sojgut és a vezérkari főnököt, Valerij Geraszimovot tették felelőssé. Ugyanakkor nem volt okos dolog a puccskísérlet – jelentette ki a szakértő.

A Wagner-csoport stratégiai hibát követett el, amikor föllázadt. Egy lázadó csoportnak ugyanis az egyetlen előnye, ha megnézzük a történelmet, hogy cselekedni tud. A Wagner lassan cselekedett, elfoglalta a Rosztovi területet, és bejelentette, hogy megindulnak Moszkva felé. Abban a percben az volt a véleményem, hogy lehetetlen, hogy átvegyék a hatalmat. Azt mondták, hogy csak az orosz katonai vezetést akarják eltávolítani, de ez gyakorlatilag Putyin végét jelentette volna

– mondta el lapunknak Nógrádi György, aki szerint nyilvánvaló volt, hogy ha erre sor kerül, akkor ezt a csoportot meg kell semmisíteni. 

A szakértő megjegyezte, hogy a feleken kívül senki sem tudja, hogy a Wagner és az orosz vezetés közti titkos tárgyalások során valójában mi is történt a zsoldoshadsereggel, és milyen megállapodást fogadtak el, ami után visszafordultak és kegyelmet kaptak.

Itt jelezni szeretném, hogy a Wagner-csoport vezetője ezzel aláírta a halálos ítéletét. Ugyanis ettől kezdve a csoport szétszakítható, mégpedig azért, mert Putyin a megállapodás után közölte, hogy egyesével kegyelmet ad azoknak, akik megbánják tetteiket

– fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére Nógrádi György. 

Borítókép: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Horst Teltschik 329 sorsfordító nap – a német újraegyesülés belülről című könyvének bemutatóján az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen (Forrás: MTI/Czimbal Gyula)