A Magyar Külügyi Intézet háttérbeszélgetésén Kusai Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense, Byrappa Ramachandra, az ELTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa és Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója értékelte a johannesburgi BRICS-csúcstalálkozó eseményeit. Az átalakuló világrend és a kibontakozó újabb hidegháború árnyékában a Nyugat fő félelme az volt a csúccsal kapcsolatban, hogy egy Nyugat-ellenes blokk jön létre.
A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő csoport országai már csak gazdaságaik mérete miatt egyenként is fontosak, együtt pedig főként azok. Kusai Sándor szerint azért is kapott nagyobb figyelmet a johannesburgi csúcs, mert az Egyesült Államok és szövetségesei, illetve vazallusai mindent megtettek, hogy megakadályozzák, vagy ha ez nem sikerül, legalább kiüresítsék azt. Ezzel viszont épp ellentétes hatást értek el, a megbeszélés felértékelődött.
Byrappa Ramachandra arra mutatott rá, hogy változik a szabad világ fogalma. Ő azokat az országokat sorolja ide, amelyek ragaszkodnak a saját szuverenitásukhoz és kultúrájukhoz. A BRICS egyrészt az összefogás lehetőségét kínálja ezeknek az országoknak, másrészt az eljelentéktelenedő ENSZ helyébe lépve az érdekérvényesítés színtere lehet. Az országcsoport felé kacsingató államoknak az is kulcsfontosságú, hogy Oroszország ne veszítse el az ukrajnai háborút, mert akkor elveszítik azt az ellenpólust, ami meg tudja védeni őket egy lehetséges támadástól. Végül, de nem utolsósorban a BRICS a dollármentesítés terepe is lehet, ha nem is alternatív valuta, de egy alternatív pénzügyi rendszer létrehozásával.
Ez rendkívül fontos, hiszen manapság az egyoldalú, nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott szankciók korában gyakorlatilag bármely ország szembesülhet vele, hogy ha nem áll be a sorba, akkor egyik pillanatról a másikra leválaszthatják a SWIFT-rendszerről, amivel gyakorlatilag kizárják a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséből.
A johannesburgi csúcs legfontosabb hozadéka mindenképpen az, hogy 2024. január 1-jétől hat újabb tagállammal bővül a BRICS: Argentína, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Egyiptom és Etiópia válik taggá.
Ezért tartaná Kusai Sándor nagyon fontosnak Magyarországnak, hogy a magyar külügy kiderítse, mik a felvétel elvei, kritériumai, követelményei és eljárása, amelyeket a csúcs záródokumentuma csupán megemlít, de nem részletez.
A szakértők megjegyezték azt is: európai szemmel kimondottan érdekes, hogy a záródokumentum, amely külön fejezetet szentel a fegyveres konfliktusoknak, az afrikai konfliktusok megoldását tartja a legfontosabbnak, ezt követi a Közel-Kelet, majd Haiti, és csak ezek után következik Ukrajna. A BRICS tagországainak tehát teljesen mások a prioritásai, mint a nyugati világnak.
A nyugati kutatók alapkoncepciója, hogy a BRICS egy blokk, de ez alapvetően téves. A BRICS valójában a világrend konszenzusos alapra helyezésére törekszik, mert ezeknek az országoknak a jelenlegi világkormányzás nem felel meg. A BRICS eleinte inkább csak egy klub volt, majd egyeztető platformmá vált, most pedig afelé halad, hogy valódi szervezet legyen belőle.
Céljai között szerepel az ENSZ BT reformja úgy, hogy Brazília, India és Dél-Afrika állandó taggá váljon, és így a föld régiói egyenlő képviseletet kapjanak. Fontos cél továbbá az IMF-kvóta régóta húzódó tárgyalásának befejezése, amelyre idén december 15-i határidőt szabott a dokumentum. Összességében a BRICS szembehelyezi magát az egypólusú világrenddel, és egy olyan multipoláris világrendet szeretne elérni, amelyben minden civilizáció egyenjogú – vélekednek a szakértők.
Borítókép: Tanácskoznak a BRICS-országok dél-afrikai csúcstalálkozójának résztvevői Johannesburgban az esemény zárónapján, 2023. augusztus 24-én. (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Marco Longari)
