A Magyar Külügyi Intézet háttérbeszélgetésén Kusai Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense, Byrappa Ramachandra, az ELTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa és Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója értékelte a johannesburgi BRICS-csúcstalálkozó eseményeit. Az átalakuló világrend és a kibontakozó újabb hidegháború árnyékában a Nyugat fő félelme az volt a csúccsal kapcsolatban, hogy egy Nyugat-ellenes blokk jön létre.
A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő csoport országai már csak gazdaságaik mérete miatt egyenként is fontosak, együtt pedig főként azok. Kusai Sándor szerint azért is kapott nagyobb figyelmet a johannesburgi csúcs, mert az Egyesült Államok és szövetségesei, illetve vazallusai mindent megtettek, hogy megakadályozzák, vagy ha ez nem sikerül, legalább kiüresítsék azt. Ezzel viszont épp ellentétes hatást értek el, a megbeszélés felértékelődött.
Byrappa Ramachandra arra mutatott rá, hogy változik a szabad világ fogalma. Ő azokat az országokat sorolja ide, amelyek ragaszkodnak a saját szuverenitásukhoz és kultúrájukhoz. A BRICS egyrészt az összefogás lehetőségét kínálja ezeknek az országoknak, másrészt az eljelentéktelenedő ENSZ helyébe lépve az érdekérvényesítés színtere lehet. Az országcsoport felé kacsingató államoknak az is kulcsfontosságú, hogy Oroszország ne veszítse el az ukrajnai háborút, mert akkor elveszítik azt az ellenpólust, ami meg tudja védeni őket egy lehetséges támadástól. Végül, de nem utolsósorban a BRICS a dollármentesítés terepe is lehet, ha nem is alternatív valuta, de egy alternatív pénzügyi rendszer létrehozásával.
Ez rendkívül fontos, hiszen manapság az egyoldalú, nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott szankciók korában gyakorlatilag bármely ország szembesülhet vele, hogy ha nem áll be a sorba, akkor egyik pillanatról a másikra leválaszthatják a SWIFT-rendszerről, amivel gyakorlatilag kizárják a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséből.
A johannesburgi csúcs legfontosabb hozadéka mindenképpen az, hogy 2024. január 1-jétől hat újabb tagállammal bővül a BRICS: Argentína, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Egyiptom és Etiópia válik taggá.
Ezért tartaná Kusai Sándor nagyon fontosnak Magyarországnak, hogy a magyar külügy kiderítse, mik a felvétel elvei, kritériumai, követelményei és eljárása, amelyeket a csúcs záródokumentuma csupán megemlít, de nem részletez.