Számos európai uniós tagállam vezetője időről időre használja a köznyelvben gyakran csak vétójognak nevezett EU-s döntéshozatali eszközt, amely lehetőséget nyújt az egyes tagállamoknak arra, hogy megakadályozzanak vagy késleltessenek olyan döntéseket, amelyekkel nem értenek egyet, még akkor is, ha azokat az EU többi tagállama támogatja – írja a cikkében a Mandiner.
A vétójog gyakran megnehezítheti az egységes uniós álláspont kialakítását, de egyben lehetőséget is ad az egyes tagállamoknak az érdekeik védelmére az uniós döntések során.
Jól látszik tehát, hogy a köznyelvben vétónak nevezett eszköz sokkal inkább egy meg nem adott hozzájárulás a közös döntés megszületéséhez, amely erős érdekérvényesítési képességet ad az egyes államok kezébe. Nem véletlen, hogy több alkalommal is felmerült már a konszenzuális döntéshozatal megszüntetése.
Verhofstadt, Von der Leyen és Macron az eltörlés mellett
Többször volt már rá példa, hogy a teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatal megszüntetését és a minősített többségi döntések gyakorlatának bevezetését sürgették az Európai Unió nagyobb tagállamai, illetve legutóbb az Európai Parlament is. Ez azonban a kisebb, közép-európai államoknak, így hazánknak is elfogadhatatlan, hiszen ez az integráción belüli érdekérvényesítő képességünk esetleges elvesztéséhez vezetne.
A nagyobb, gazdagabb államok pedig már többször (migrációs válság, Covid-világjárvány vagy az orosz–ukrán háború) próbáltak az eltörlése mellett érvelni, amikor egyes tagállamok a szerződésekben lefektetett vétójogukkal élve próbáltak meg érvényt szerezni nemzeti érdekeiknek.
A vétójog eltörlésének fő szorgalmazója a magyarellenességéről híres Guy Verhofstadt, aki pontosan Orbán Viktor iránt érzett gyűlölete miatt érvel a kezdeményezés mellett,
de Emmanuel Macron francia elnök, valamint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is tett már erre utaló nyilatkozatokat.
Sokan vétóztak már
Macron szavaival ellentétben Franciaország már az európai integráció legelején, 1963-ban vétózott, ugyanis a közös mezőgazdasági politikát féltette a tagságra pályázó britektől. Nagy-Britannia végül bő tíz évvel később tudott csatlakozni a közösséghez. Bulgária 17 éve vétózza azt, hogy szomszédja, Észak-Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EU-s tagságról.
Tizenegy évvel ezelőtt szintén két balkáni ország, Románia és Bulgária került a vétóvita középpontjába. A 2011-ben friss tagoknak számító országok csatlakozását a schengeni övezethez vétózta meg a finn és a holland kormány, legutóbb pedig az osztrákok tartottak be keleti szomszédunknak. A lengyel kormány is többször alkalmazta már a vétójogot az uniós döntések blokkolására, például a jogállamisági kérdésekben, azonban a migrációs paktumnál is hasonló volt a helyzet.
Mint látható, a magyar miniszterelnököt a vétójog alkalmazásának kérdésében nem lehet fekete báránynak nevezni, ugyanis amikor más tagállamok nemzeti érdekei úgy kívánták, természetesen ők is éltek az egyet nem értés lehetőségével.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelbe a második napon, 2023. december 15-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
