Kiszelly Zoltán: Szakadhat a német kormánykoalíció

Olaf Scholz hárompárti koalíciója 2021-ben még azt ígérte, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a XXI. századba. Németország azonban mára egyik válságból a másikba bukdácsol, az elsöprő tiltakozások hatására pedig szakadhat a koalíció és új kancellár vagy akár előre hozott választás is jöhet. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, milyen következményei lehetnek az egyhetes gazdatüntetéseknek.

Berlin, 2024. január 15. A 2024-es támogatáscsökkentések miatt tiltakozó német gazdák akadályozzák a forgalmat traktorjaikkal Berlinben 2024. január 15-én. A mezõgazdasági termelõk január 8-án indítottak útlezárásokat is magában foglaló, egyhetesre tervezett országos tüntetéssorozatot Németországban. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

A közhangulat Németországban egy feszültebb, a németek 70 százaléka támogatja a gazdák egy hete zajló tiltakozását. Támogatásaik csökkentése miatt Németország-szerte traktoros tüntetéseket tartanak a gazdák, a vasutasok pedig a magasabb bérekért kezdtek sztrájkba. Olaf Scholz kancellár elutasítottsága 80 százalékos. A szövetségi kormánynak nincs lehetősége visszavonni a megszorításokat, ezért szakadhat a koalíció, de új kancellár vagy előre hozott választás is jöhet.

Ami a legvalószínűbb, hogy módosítanak a költségvetésen

– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Kiszelly Zoltán.

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az „A” terv alapján vészhelyzetet akarnak hirdetni, ez esetben ugyanis az adósságféket nem kell figyelembe venni. A koalíció valószínűleg nem szakad mert, a liberálisok többsége a bennmaradás mellett van. A „B” terv pedig – ha előbbi nem sikerül –, a kancellárcsere egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal.

Jelenleg megvan erre a szociáldemokrata többség, az utód megnevezésével. Mindenképpen szociáldemokrata politikus lenne, mondta el Kiszelly Zoltán, aki szerint ezen az oldalon a legnépszerűbb jelenleg Boris Pistorius védelmi miniszter. Ha kikapcsolnák az adósságféket, akkor a tervezett megszorításokat jobban el tudnák osztani, tette hozzá. Egy esetleges előre hozott választás pedig egy nagykoalíciót eredményezne. 

Ha „C” tervként egy előre hozott választás lenne, azt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) valószínűleg megnyerné, de a kormányalakításhoz szükségük lenne a Szociáldemokrata Pártra (SPD) is. Az elemző szerint azonban a jelek inkább az Alternatíva Németországért (AfD) betiltása irányába mutatnak. Ha erre az európai uniós választások előtt sor kerülne, akkor kiütnék őket a nyeregből a potsdami remigrációs találkozót felhasználva ellenük. 

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Az AfD társelnökének újévi beszéde olyan narratívát tartalmaz, amit a német elit nem tolerál, tette hozzá a szakértő. 

Ilyen például, hogy nem szabad újraindítani a gázvezetéket, nem szabad az oroszországi szankciókat feloldani és nem szabad Kínával kiegyensúlyozott kereskedelmet folytatni. Ha az AfD a kelet-németországi tartományi választásokon jól szerepel, akkor a felsőházban ezt az alternatívát meg tudnák jeleníteni, ezt szeretné mindenképpen megakadályozni a német mainstream politika, amihez a betiltáson kívül más eszköze nincs.

Egy esetleges új kancellár új lendületet jelenthetne, de Kiszelly Zoltán szerint nem nagyon látszik ennek realitása. Ő nyilván egy olyan politikus lenne, aki az eddigi politika részese volt, mutatott rá, így csak kisebb változást lehetne tőle várni. Talán valamelyest szigorítana a migrációs politikán, de valódi változás nem lenne. Idén rekordszámú, 330 ezer migráns érkezett Németországba. Az olasz tervek alapján a migránsok eljárásainak unión kívüli lefolytatásához csatlakoznak. Egy új kancellár az eddigi politikán tudna esetleg kozmetikázni. Valószínűleg a Zöldek és a liberálisok is engednének, de érdemben nem lenne nagy változás, hangsúlyozta.

Kiszelly Zoltán rossz kormányzati reflexnek nevezte azt a magatartást, hogy a tiltakozó gazdákat a szélsőjobboldali sarokba tolják, ez a gazdáknál nem működik, emelte ki. A tiltakozások is jól mutatják, hogy Olaf Scholz 2024 elején népszerűtlenebb mint valaha. 

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján az úgynevezett jelzőlámpa koalíció (piros, sárga, zöld), azaz a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek alkotta kormánykoalíció elutasítottsága rekordokat dönt. Ezt mutatja az INSA legfrissebb kutatása is.

Fotó: Europe Elects/Facebook

Szárnyal a német jobboldal

A legfrissebb felmérések szerint a 2013-ban alapított Alternatíva Németországért (AfD) idén akár már tartományi miniszterelnököt is adhat, ami „történelmi fegyverténynek” számítana. Ahogy azonban az AfD egyre erősödik, a német politikai mainstream egyre inkább támadja és valós ellenséget lát benne. Az is egyre többször felmerül, hogy a párt megállításának legjobb módja az lenne, ha megpróbálnák betiltani. 

A vita egyre sürgetőbbé válik egy olyan kulcsfontosságú évben, amikor az AfD minden eddiginél jobban fog szerepelni a júniusi európai parlamenti választásokon, valamint a szeptemberi három kelet-németországi tartományi választáson. A párt jelenleg a második helyen áll az országos felmérésekben. A volt Kelet-Németország összes tartományában – Berlin kivételével – AfD jelenleg fölényesen vezet. 

Ha a szabad demokraták kilépnének a koalícióból, Scholz vélhetően bizalmi szavazást írna ki, amelyen minden józan számítás szerint elbukna. 

Egy másik lehetőség szerint kisebbségi kormányt vinne a zöldekkel, erre azonban még szövetségi szinten nem volt példa. A végső döntést Frank-Walter Steinmeier elnök hozná meg.

Borítókép: A 2024-es támogatáscsökkentések miatt tiltakozó német gazdák akadályozzák a forgalmat traktorjaikkal Berlinben 2024. január 15-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)