Putyin támadására készül Németország

Ukrajna közel két évvel ezelőtti megtámadása óta rendszerint felmerül a nemzetközi politikában, hogy az európai országok hogyan tudnának védekezni egy esetleges orosz támadással szemben. Német sajtóértesülések szerint a német védelmi minisztérium már elő is állt egy olyan forgatókönyvvel, mely lépésről lépésre számol be arról, hogyan alakulhat Putyin támadása Európa ellen. Az elsődleges célpontok Lengyelország és a balti országok lennének, ám Oroszország minden bizonnyal nem állna meg Kelet-Európában.

2024. 01. 15. 6:55
SOJGU, Szergej; GERASZIMOV, Valerij; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyivosztok, 2022. szeptember 6. Vlagyimir Putyin orosz elnök (k), Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (b) és Valerij Geraszimov orosz vezérkari fõnök figyelemmel kíséri a mûveleteket a Vosztok (Kelet)-2022 elnevezésû hadgyakorlaton a Szergejevszkij kiképzõközpontban, a délkelet-oroszországi Vlagyivosztok közelében 2022. szeptember 6-án. Az egyhetes gyakorlaton több mint 50 ezer katona, több mint ötezer fegyver és haditechnikai eszköz, köztük 140 repülõgép, 60 hadihajó, naszád és ellátóhajó vesz részt. A hadgyakorlatra számos volt szovjet tagállam mellett India, Laosz, Mongólia, Nicaragua, és Szíria is csapatokat küldött. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akár heteken belül még nagyobb méreteket ölthet Európában az Oroszország jelentette fenyegetettség: a német védelmi minisztérium tulajdonában van ugyanis egy olyan dokumentum, mely lépésről lépésre, hónapról hónapra felvázolja, hogyan támadna Vlagymir Putyin orosz elnök, és hogyan kellene a NATO-nak védekeznie – hívta fel a figyelmet a Mandiner a Bild német bulvárlap cikkére.

A lap tulajdonába jutott minősített információk szerint az első lépésekre már 2024 februárjában sor kerülhet, amikor Oroszországban újabb mozgósítási hullám indul, és kétszázezer fővel nőhet a hadsereg létszáma.

Amennyiben megvan a kellő létszámú katona, Moszkva tavasszal újabb offenzívát indít Ukrajna ellen, melynek első sikereit júniusban láthatjuk: apránként visszaszorítják az ukrán hadsereget. Ezután pedig Európa más országai lesznek Oroszország célpontjai. A Bild oldalán megjelent forgatókönyv szerint kibertámadásokra lehet számítani a Baltikumban, mely újabb válságokhoz vezetni, továbbá az Észtországban, Lettországban és Litvániában élő orosz etnikai kisebbségek is lázadozni kezdenek orosz nyomásra. Ősszel pedig újabb orosz–belarusz hadgyakorlatra kerülhet sor mintegy ötvenezer katonával.

Az első katonai konfrontációra 2024 második felében kerülhet sor a lengyel és a litván határon.

A védelmi minisztérium számításai szerint Oroszország kihasználhatja a Balti-tenger partján fekvő enklávéjának, a Kalinyingrádi területnek a földrajzi helyzetét: az első orosz katonák ide érkezhetnek, továbbá Moszkva ide küldheti közepes hatótávolságú rakétáit.

A Kreml titkos célja: elfoglalni a Suwalki-szakadékot, a szűk lengyel–litván folyosót Belarusz és Kalinyingrád között

– írta a Bild az iratokra hivatkozva.

2024 decemberében mesterségesen előidézett határkonfliktusra lehet számítani a Suwalki-szakadék környékén, a zavargásoknak halálos áldozatai is lehetnek. A védelmi minisztérium a felvázolt forgatókönyvben kiemelte, idén ősszel az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, és az új elnök megválasztása után rövid ideig vezető nélkül maradhat a nyugati nagyhatalom – mindezt kihasználhatja Moszkva.

2025 januárjában kerülhet sor arra, hogy Oroszország megismétli a 2014-es kelet-ukrajnai inváziót a NATO területén.

A támadás megindítása után várhatóan összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, melyen Oroszország azzal vádolja meg a Nyugatot, hogy támadást készít elő Putyin birodalma ellen. Szintén jövő januárban a NATO rendkívüli ülést hívna össze, melynek középpontjában Lengyelország és a balti országok által tapasztalt orosz fenyegetés lenne. A forgatókönyv utolsó lépéseként pedig Oroszország 2025 márciusában további csapatokat telepítene nyugati határaira, valamint Belaruszba – minél közelebb az Európai Unió határaihoz. 

Német tervek szerint a NATO főparancsnoka elrendeli háromszázezer katona áthelyezését a keleti szárnyra, köztük a Bundeswehr mintegy harmincezer tagját.

 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (k), Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (b) figyelemmel kíséri a műveleteket a Vosztok (Kelet)  2022 elnevezésű hadgyakorlaton a Szergejevszkij kiképzőközpontban, a délkelet-oroszországi Vlagyivosztok közelében 2022. szeptember 6-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Mihail Klimentyev)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.