„Célom és célunk, hogy megoldást találjunk a 27 tagállammal, csak akkor tudjuk biztosítani azt a támogatást és stabilitást, amelyre Ukrajnának szüksége van” – fogalmazott De Croo a sajtótájékoztatóján. A svéd lap szerint a kelet-európai ország támogatásának ügyében rendkívüli EU-csúcsot is tartanak Brüsszelben. A találkozót már bejegyezték az Európai Tanács naptárába, ám annak részleteit, beleértve a napirendi pontokat is, csak később hozza nyilvánosságra Brüsszel. A Hallandsposten egyébként felhívta a figyelmet, a magyar miniszterelnök hozzájárulása nélkül uniós kereteken kívül továbbra is van lehetőségük a tagországoknak támogatni Kijevet.
Hogy van-e konkrét üzenetem Orbán Viktor számára? Igen, de ezt közvetlenül neki szándékozom elmondani, nem a médián keresztül
– jelezte a belga miniszterelnök.
A Politico brüsszeli hírportál keddi hírlevelében azonban arról írt, Magyarország jelezte, hogy egy feltétellel megszavazhatja az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást. A feltétel értelmében a összeget ne egyben folyósítsák Ukrajnának, hanem évente vizsgálják felül a döntést.
Ukrajna támogatását sürgeti a német kancellár
Hasonló gondolatokat osztott meg hétfőn Olaf Scholz német kancellár is, aki a Reuters hírügynökség szerint így próbálja meg kompenzálni Ukrajnát, amiért az amerikai segélyek elakadtak a kongresszusnál. Álláspontja szerint ugyanis az uniós tagországok nagy része nem szállít elegendő fegyvert Kijevnek ahhoz, hogy segítsék a háborúban. Egyúttal felszólította az EU-országokat, fokozzák erőfeszítéseiket, továbbá arra kérte Brüsszelt, írják össze a 2024-es évre tervezett segélyeket. A Politico brüsszeli hírportál szerint a lista célja a nyomásgyakorlás lehet olyan országok számára, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország „melyek gazdasági méretük ellenére rendkívül kevés katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának”.
Bármennyire is jelentős a német hozzájárulás, hosszú távon nem lesz elég Ukrajna biztonságának garantálásához
– magyarázta Scholz.
