Nem tudnak mit kezdeni a szárnyaló német jobboldallal

Az Alternatíva Németországért jobboldali párt betiltásáról szóló heves vitát az ország náci múltja színesíti.

Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) egyre erősödik, a német politikai mainstream egyre nagyobb kórusa teszi fel a kérdést, hogy a párt megállításának legjobb módja az lenne, ha megpróbálnák betiltani.

A vita azután indult el, hogy Saskia Esken, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a hónap elején a betiltás megvitatása mellett foglalt állást, már csak azért is, hogy felrázza a választókat az önelégültségükből – fogalmazott a politikus.

Azóta szinte a teljes politikai spektrumból érkezett olyan vélemény, amely mérlegelte annak lehetőségét, hogy az Alternatíva Németországért betiltására irányuló jogi erőfeszítés, bár a német törvények szerint lehetséges, taktikailag okos lenne-e, vagy csak tovább erősítené a párt felemelkedését.

Mint oly sok minden a német politikában, ezt a diskurzust is az ország náci múltja színezi. Egy olyan társadalomban, amely tudatában van annak, hogy Adolf Hitler kezdetben a szavazóurnáknál szerzett erőt, egyre több politikai vezető, különösen a baloldalon, a történelmi tapasztalatokban gyökerező szükségszerűségnek tartja az AfD betiltását, amelyet a német demokráciára nézve súlyos fenyegetésnek tartanak.

A német ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt hívei tüntetnek az infláció ellen a berlini Reichstag előtt, 2022. október 8-án (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke) 

Az AfD taktikai előnyt kovácsol a vitából

Az AfD betiltására irányuló felhívások teljesen abszurdak, és leleplezik az ilyen követelések előterjesztőinek antidemokratikus hozzáállását – mondta Alice Weidel, a párt társelnöke a Politico-nak adott nyilatkozatában. Hozzátette:

A betiltásra irányuló ismételt felhívások azt mutatják, hogy a többi párt már rég kifogyott a politikai javaslatainkkal szembeni érdemi érvekből.

A vita egyre sürgetőbbé válik egy olyan kulcsfontosságú évben, amikor az AfD minden eddiginél jobban fog szerepelni a júniusi európai parlamenti választásokon, valamint a szeptemberi három kelet-németországi tartományi választáson. A párt jelenleg 23 százalékos támogatottsággal a második helyen áll az országos felmérésekben. A volt Kelet-Németország összes tartományában – Berlin kivételével – az AfD jelenleg fölényesen vezet.

Olaf Scholz német kancellár korábban azt nyilatkozta, hogy ez a német igazságszolgáltatásra tartozik.
 

A történelemből tanulni szükséges – mondta. A demokratáknak össze kell fogniuk.

Wer sich gegen unsere freiheitliche demokratische Grundordnung richtet, ist ein Fall für unseren Verfassungsschutz und die Justiz. Dass wir aus der Geschichte lernen, das ist kein bloßes Lippenbekenntnis. Demokratinnen und Demokraten müssen zusammenstehen. (2/2) #Correctiv

— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) January 11, 2024

De hogyan kezelnék a politikusok az AfD számos támogatóját?

Az AfD vezetői közül sokan Kelet-Németországban tevékenykednek, ahol a párt a legnépszerűbb. A három tartomány közül kettőben, ahol az AfD jövőre indul a tartományi választásokon – Türingiában és Szászországban – az állami szintű hírszerző hatóságok a párt helyi fiókszervezeteit szélsőségesnek minősítették – ez a megjelölés megerősíti a betiltás melletti jogi érveket.

Németország alkotmánya lehetővé teszi az olyan pártok betiltását, amelyek a szabad demokratikus alaprend aláásására vagy megszüntetésére törekszenek a valóságban azonban jogilag szinte kivitelezhetetlen. Németország alkotmánybírósága eddig csak kétszer tette meg: a náci párt örökösének számító Szocialista Birodalmi Pártot 1952-ben, a Németországi Kommunista Pártot pedig 1956-ban tiltották be.

Nemrégiben, 2017-ben a bíróság úgy döntött, hogy a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) nevű neonáci párt, bár megfelel a betiltás ideológiai kritériumainak, túlságosan  peremen van ahhoz, hogy betiltsák, mivel nem rendelkezik kellő támogatottsággal, és így nincs olyan ereje, hogy veszélyeztesse a német demokráciát.

A háború utáni Németország demokráciája valószínűleg még soha nem állt ekkora próbatétel előtt, és a politikusok – csakúgy, mint a közvélemény – továbbra is megosztottak abban, hogy miként reagáljanak.

A jobbközép konzervatívok, akik az országos felmérések szerint vezetnek, általában kedvezőtlenül tekintenek a betiltási kísérletre. – Az ilyen látszatviták az AfD malmára hajtják a vizet – mondta Friedrich Merz, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a Münchner Merkur című lapnak.

A betiltást sürgető szociáldemokrata frakcióvezető Eskenre reagálva Merz azt is hozzátette:

Az SPD politikusa komolyan azt hiszi, hogy egyszerűen be lehet tiltani egy pártot, amelyik a felmérések szerint eléri a 30 százalékot? Ez a valóság teljes figyelmen kívül hagyása!

A Szociáldemokrata Párt (SPD) számára azonban a politikai túlélés a tét. A párt népszerűsége jelentősen visszaesett, és két kelet-németországi tartományban veszélyesen közel van ahhoz, hogy a tartományi parlamentekben a mandátumok megszerzéséhez szükséges ötszázalékos küszöb alá kerüljön, azaz a parlamentbe jutásuk is erősen kérdéses.

– Ha betiltunk egy olyan pártot, amelyet nem kedvelünk, de amely még mindig vezet a felmérésekben, az még nagyobb szolidaritást eredményez vele – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Carsten Schneider szociáldemokrata, a kelet-németországi szövetségi biztos.

És még olyan emberek részéről is, akik nem AfD-szimpatizánsok vagy szavazók, a járulékos kár nagyon nagy lenne.

– tette hozzá Carsten Schneider.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: DPA/Carsten Koall)