Az egykori NATO-főparancsnok lebuktatta az amerikai kettős mércét

Az USA nem hagyná, hogy úgy avatkozzanak be a belügyeibe, mint ahogy Soros György tette és teszi hazánk, valamint számos egyéb ország esetében.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

Erről Wesley Clark tábornok, az Action for Democracy kuratóriumi tagja maga beszélt azon a videón, amelyet az X-en található MagaBabe nevű profilról osztottak meg a minap. Ugyaninnen az elmúlt hetekben nyilvánosságra került több felvétel is, amelyen az amerikai szervezet vezetői beismerték, hogy főként a tőzsdespekuláns áll a magyarországi ellenzékhez juttatott milliárdok mögött.

Ugyan a Soros-hálózat jellemzően a demokratikus értékek védelme nevében alkalmazza a befolyásgyakorlás különböző eszközeit a világ számos országában, valójában politikai és üzleti érdekek állnak ezen akcióik hátterében.

Ezt támasztja alá az X-en a napokban megosztott videó is, amelyen Wesley Clark tábornok, az Action for Democracy (A4D) kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem tűrne el a tőzsdespekulánséhoz hasonlítható beavatkozásokat.

Ő finanszírozott ilyen törekvéseket Boszniában és Magyarországon is. Ezért utálja őt Orbán Viktor. De nézzük, kicsoda is Soros György. Ő egy amerikai, aki történetesen Magyarországon nőtt fel. Miért is irányítaná a politikát Magyarországon? Mi sem akarnánk ezt

 – fogalmazott az egykori NATO-főparancsnok.

A felvétel további részein Clark elmondja, hogy az amerikaiak néhány évtizede még a görögországi és olaszországi választásokat is befolyásolták.

Az ugyancsak a MagaBabe nevű profilon, néhány hete közölt felvételeken az A4D vezetői elismerték, hogy Soros György áll a magyarországi ellenzékhez juttatott nagyjából hárommilliárd forintnyi, mikroadományoknak feltüntetett pénz mögött.

A felvételek egyikén Korányi Dávid, a szervezet ügyvezetője – Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester egykori tanácsadója – arról is beszámolt, hogy az amerikai üzletember szerepét azért titkolták, mert attól tartottak, ha a legfőbb donor kiléte nyilvánosságra kerül, a közvélemény esetleg ellenük fordul, mert a választópolgárok nem hiszik majd el, hogy a demokráciaféltés motiválja akcióikat – írja a Mandiner. 

A korábbi videókból szintén kiderült, hogy az A4D prominensei az amerikai demokrata párti vezetéssel is szorosan együttműködtek a befolyásgyakorlási műveleteik során. Kati Marton, az A4D kuratóriumi elnöke például azt fejtegette az egyik felvételen, hogy Lengyelországban elsőként a varsói amerikai nagykövettel egyeztetett, hogy előkészítse a talajt Donald Tusk és szövetségesei kormányra segítéséhez.

Az Action for Democracy és az együttműködő partnereink egy valóságos kampánygépezetet is működtettek a kipécézett nemzeti vezetők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök lejáratására. Ebből a célból például a Yahoo Newson publikáltak véleménycikkeket. 

A fehér házi tudósítóként is dolgozó Alexander Nazaryan például egy csúsztatásoktól hemzsegő írásban támadta a magyar kormányfőt. 

Mint az ma már közismert: a tavaly nyáron a titkosítás alól részben feloldott titkosszolgálati jelentés feltárta, hogy az Action for Democracyn, illetve egy azonos célú, svájci alapítványon keresztül több mint négymilliárd forint érkezett Magyarországra, s a pénzekkel a baloldal választási kampányát segítették.

Milliárdos összegek kerültek a lejárató portálokat működtető EzaLényeg nevű médiabirodalom kiadójához, az Oraculum 2020 Kft.-hez, valamint a Bajnai Gordon egykori baloldali miniszterelnök érdekeltségébe tartozó DatAdat céghálójához.

Borítókép: Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án (Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)