Bólya Boglárka: Magyarország lesz az unió arca és hangja

Az Európai Unió Tanácsában soron következő magyar elnökségi ciklus nem pusztán a kormánytisztviselők egy rétegének sajátja. Komoly erőfeszítéseket fektet a kormány abba, hogy a civil szférának is kapcsolata legyen a közelgő, Magyarország számára rendkívül fontos időszakkal. Lapunknak Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának EU-elnökségi képzéséért, személyzetpolitikai feladatok összehangolásáért és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztos nyilatkozott a témában.

– Kevesebb mint fél év van hátra a magyar uniós elnökségig. Milyen feladatokkal jár az Európai Unió Tanácsának elnöksége?

– Az Európai Unió Tanácsa elnökségi feladatainak ellátása egy 13 és fél évente visszatérő, az adott tagállamnak mindig jelentős felelősséget és lehetőséget is jelentő alkalom. Hazánk legutóbb – és egyben történelme során először – 2011-ben látta el ezt a feladatot. A soron következő EU-elnökség fél éves időszaka alatt, Magyarországnak nagy szerepe lesz az Európai Unió politikai irányításában, a nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik országokkal való egyeztetések, tárgyalások során, továbbá az Európai Unió Tanácsa működtetésében és képviseletében más uniós intézményekkel. Hatással leszünk a tanács munkájára, menetrendjére, tehát arra, hogy milyen kérdések kerüljenek napirendre. 

A válságok korát éljük, így Magyarország ebben az eddig példátlan helyzetben, geopolitikai bizonytalanságok között, ráadásul egy intézményi átmenetben fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának elnökségét.

– Milyen képzésen esik át az EU-elnökség leendő személyi állománya?

– A soros elnökség úgy is felfogható, hogy 2024 második félévében Magyarország lesz az unió arca és hangja, amely különleges felelősséget jelent az ország számára.

Kijelenthető, hogy a magyar EU-elnökség sikeres ellátásának előfeltétele a jól képzett, a magyar nemzeti érdekek képviselete iránt elkötelezett, elhivatott és motivált elnökségi stáb. Az elnökségünkre egy különleges időszakban, közvetlenül az európai parlamenti választások után kerül sor. 

A magyar EU-elnökség az uniós intézményi ciklusváltás idejére esik, ami egy ötévente visszatérő alkalom, ekkor az uniós intézményrendszerben és az azokat vezetők soraiban változás történik. Ezért lényeges, hogy az elnökségi munkában részt vevő tisztviselők a belső folyamatokra is kiterjedő, gyakorlatorientált európai uniós intézményi, döntéshozatali, valamint Európa-politikai képzésben részesüljenek. Az EU-elnökségi képzés több lépésben ütemezve, szakaszosan 2023 áprilisától valósul meg. Az első kör – a Brüsszelbe kihelyezendő munkatársak képzése – már lezajlott, ősztől pedig a Budapesten elnökségi feladatokat ellátók képzését folytatta az Európai Uniós Ügyekért felelős Minisztérium. Ez a képzési szakasz 2023. december 15-én zárult le. A 2023-as évben közel 450 főnek nyújtott képzését a minisztérium, együttműködve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Mathias Corvinus Collegiummal. Az elnökség kezdetéig folyamatos a felkészítés: januárban indult a koordinációt ellátók és az újonnan felvettek képzése. Májusban pedig az úgynevezett liaison officereknek, delegációs kapcsolattartóknak fognak képzést biztosítani, hiszen az is kiemelten fontos, hogy a külföldi delegációkat, minisztereket kísérők is, mint az ország „mini” nagykövetei megfelelő készségekkel rendelkezzenek a diplomácia és protokoll téren. 

Fotó: Illyés Tibor

Hogyan választották szét az egyes területeket a szervezéskor?

Az egyes képzések egységesek, míg másokat a kiválasztott személyek tudás- és tapasztalatszintjétől és az elnökség alatt ellátandó feladataitól függően, differenciáltan szervezünk meg. Arra is figyelünk, hogy a kormányzatban ne csak az uniós ügyekkel foglalkozó tisztviselőket, diplomatákat képezzék, hanem bevonják a politikai felsővezetőket is. 

Az elnökségi képzési programba olyan oktatókat kértünk fel, akik már vezetőként részt vettek a 2011-es magyar EU-elnökség munkájában, illetve jelenleg kulcspozíciót töltenek be a 2024-es elnökségre való felkészülésben, illetve a majdani megvalósításban.

Ők tudják átadni azokat a tapasztalatokat, meglátásokat, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a feladatok ellátásához. Csak néhány példát említve: Győri Enikő európai parlamenti képviselő, korábbi európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Kovács Zoltán a 2024-es magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Stelbaczky Tibor korábbi állandó képviselő is részt vesznek a munkatársak felkészítésében. 

Továbbá a magyar álláspont hatékony képviselete érdekében elengedhetetlen, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket lefolytató tisztviselőknek megfelelő tárgyalástechnikai ismereteik és képességeik legyenek, ezért külön kompetencia- és készségfejlesztést, valamint az elnökségi munkához a két legfontosabb idegen nyelv (az angol és a francia) képzését is biztosítják. A képzési terv egyik pillére az is, hogy az EU Tanácsának főtitkárságát is bevonjuk az elnökségi állomány felkészítésébe.

A tanácsnak erre külön intézményesített gyakorlata van: specifikus képzéseket, szemináriumokat, tájékoztatókat nyújtanak az elnökségi feladatokat ellátóknak A tanács főtitkárságával szinte napi kapcsolatban van az EUM, a főtitkárság által felkínált képzési lehetőségeket közösen alakították ki az elnökségi feladatok és ciklusváltás okozta különleges intézményi helyzetre is figyelemmel. Ugyanez mondható el az Európai Parlament és a bizottság által nyújtott felkészítő kapcsán is: minden hasznos és gyakorlati ismeretet adó képzési formát igénybe vesz a magyar kormány, ami diplomatáinak felkészültségét segíti. A magyar EU elnökség egy tágabb politikai és intézményi kontextusba helyezése érdekében elnökségi „Európa-klubokat” is szervezünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen magas rangú politikusok, köztisztviselők részvételével. Orbán Balázs politikai igazgató, Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke voltak a vendégek. A 2023-as elnökségi képzési év lezárására december 15-én, Gál Kinga európai parlamenti képviselő és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettesének társaságában került sor. A 2024-es évben eddig Ódor Bálint nagykövet volt a vendégünk, és várjuk Bóka minisztert is. Az elnökségi felkészülés során közel kilencszáz fő képzését biztosítja az Európai Uniós Ügyekért felelős minisztérium.

– Brüsszelből az elmúlt időszakban különböző frontokról próbálkoztak azzal, hogy megakadályozzák a magyar elnökséget. Milyen hatással voltak ezek az ön területére?

– Fontos leszögezni, hogy a magyar elnökség már elkezdődött, hiszen a trió elnökség spanyol és belga partnereinkkel már zajlik a tavaly júniusban bemutatott és elfogadott trió program alapján. 

Az Európai Parlament nem vesz részt az elnökséget ellátó tagállamok sorának meghatározásában, a tagállamok részéről pedig nem merült fel ilyen kezdeményezés. 

Az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség, amelyet a szerződések alapján az Európai Tanács döntése alapján lát el minden tagállam egy-egy félévre, a tanács által meghatározott sorrendben. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjaként ezen kötelezettségét már korábban is ellátta, ahogy most is nagy erőkkel készül erre a kormány.

– A magyar társadalom mit érzékel majd a magyar elnökségből? Milyen társadalmi szervezetek tudnak már most, az előkészületi fázisban becsatlakozni az elnökség előkészítésébe?

– A magyar EU-elnökséget nagy érdeklődés övezi a civil társadalom körében. Annak érdekében, hogy a magyar EU-elnökséget érintően minél szélesebb körű társadalmi párbeszéd valósuljon meg számos rendezvényt és tájékoztató előadást szervezünk. Az olyan ernyőszervezeteknek tartott tájékoztatás révén, mint például a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, a Nemzeti Ifjúsági Párbeszéd, az intézményesített civil szféra is értesült a magyar EU-elnökségi felkészülésről. 

Az ifjúság lehető legszélesebb körű tájékoztatására kiemelt figyelmet fordítunk. Számos egyetem és diákszervezet meghívásának teszünk eleget.

Emellett az ifjúsági szervezetek képviselői számára miniszteri szintű kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk a magyar EU-elnökség fókuszpontjairól. A gazdasági élet hazai szereplőivel is egyeztettünk az elnökségbe történő bekapcsolódás lehetőségéről, ugyanakkor a Brüsszelben jelenlévő magyar és külföldi gazdasági szereplőket is tájékoztatjuk az elnökségi felkészülésről, és felhívjuk a figyelmüket az elnökség adta nagyobb láthatóságra. A tudományos élet résztvevői, azaz a kutatóintézetek és egyetemek tanulmányok készítésével és konferenciák szervezésével kapcsolódnak be az előkészítő munkába. Az uniós intézményekkel is intézményesített együttműködést alakítottunk ki: az Európai Bizottság magyarországi képviseletével közösen egy, kifejezetten a civil szervezetek számára szervezett ötalkalmas rendezvénysorozat és konzultáció keretében részletes tájékoztatást adunk a magyar EU-elnökség fókuszpontjairól. Márciusban az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájával együttműködve adunk tájékoztatást az érdeklődőknek Pécsett az európai uniós tájékoztató nap keretében. Az Európai Unió két tanácsadó szervének, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának magyar tagjaival is egyeztettünk már, hiszen a magyar EU-elnökség főbb üzenetei az EGSZB révén eljuttathatók az európai uniós munkaadói és munkavállalói szervezetek és más érdekcsoportok szervezeteihez, a Régiók Bizottságának tagjain keresztül pedig Európa-szerte.

Borítókép: Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának EU-elnökségi képzéséért, személyzetpolitikai feladatok összehangolásáért és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztos (Fotó: Bólya Boglárka)