Az Európai Unió erejét két szempont adja. Egyrészt maguk az erős tagállamok – és az erőst legalább annyira szeretném aláhúzni, mint a tagállamokat –, másrészt pedig az újonnan érkezők lendülete, dinamikája, frissessége. Ez utóbbiakra hatalmas nagy szüksége van ma az Európai Uniónak. Kell az új lendület, kell dinamika, kell a frissesség ahhoz, hogy az elmúlt időszak rendkívüli nehézségeit le tudjuk küzdeni
– húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az EU–Grúzia Társulási Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben. A miniszter szerint mára egy olyan helyzet állt elő, amiben az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a csatlakozókra, (legyenek azok a balkáni országok, Georgia vagy Moldova) mint fordítva.
Szijjártó Péter kétszínűségre hívta fel a figyelmet, felfedvén, hogy míg egyesek nyilvános keretek között a bővítést támogatják, addig zárt ajtók mögött, amikor konkrét döntéseket kéne hozni, éket vernek a folyamatok előrehaladása elé.
A tárcavezető alátámasztva, hogy a valós támogatás elmarad a hangos, pozitív nyilatkozatok ellenére, tételesen a következőket sorolta fel:
- Montenegró 14 év óta tagjelölt,
- Szerbia 12 év óta tagjelölt,
- Albánia idén „ünnepli” 10 éves tagjelöltségét,
- Észak-Macedónia idén 19 éve tagjelölt már,
de további beszédes adatokat is kiemelt, többek között, hogy több, mint tíz év telt el azóta, hogy új tagot köszönthetett volna az Európai Unió, több, mint hat év telt el azóta, hogy bármely tagjelölttel fejezet lezárása került volna sor.
Felidézte továbbá a decemberi uniós csúcs körüli nyugati eredetű vitákat is, melyek szerint, aki nem támogatta volna, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról, az a történelem rossz oldalára került volna és az orosz elnök barátja.
Na most, ha ez így van, akkor az elmúlt 19 évben jó néhány európai ország vezetője került a történelem rossz oldalára, mert az elmúlt 19 évben, tehát amióta szegény észak-macedónok tagjelöltté váltak, és azóta sem nekik, sem az albánoknak, sem a szerbeknek, sem a montenegróiaknak nem sikerült csatlakozni, ez mind-mind azért van, mert folyamatosan mesterséges akadályokat gördítettek (...) a csatlakozási folyamatok útjába
– fogalmazott, szembeállítva ezzel a magyar elnökség célkitűzéseit, amit úgy foglalt össze, hogy „a magyar elnökség lesz minden idők legbővítésbarátabb elnöksége”, ami a teljesítményalapú értékeléshez való visszatérést jelenti. A miniszter külön kiemelte, hogy nem jelent érdemet az, hogy egy ország háborúban áll, az nem jelent okot arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Brüsszel kemény üzenetet kapott, a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján olyan szempontoktól is el fog szakadni a bővítési folyamat kérdésében a magyar elnökség, minthogy „fel kell számolni a politikai megosztottságot”.
Minden egyes demokrácia többpártrendszerből áll. És a többpártrendszerben van politikai megosztottság. (...) Olyan butaságot követelni, hogy a politikai megosztottságot számolják fel az azt jelenti, hogy vezessék be az egypártrendszert, ami nyilvánvalóan nem lehet célkitűzése az Európai Uniónak, sem egyetlen csatlakozni vágyó országnak. Észszerűtlen célkitűzéseket nem kell és nem is szabad a tagjelölt országokkal szemben
– emelte ki Szijjártó Péter.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a Nestlé Hungária beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. február 16-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
