
Fotó: Lővei Gergely
Érdekes, hogy a süllyesztett kilincsek mechanikusak, az első részt megnyomva ugranak elő az oldalfalból; végszükség esetére a vezetőülés alatt a padlón egy zsebben üvegtörő kalapácsot is elhelyeztek. Pragmatizmus jellemzi a Leapmotor filozófiáját, az ügyféligényekhez alakítja autóit. Például a B10-es 400 voltos nagyfeszültségű rendszert kap, mert alapvetően városi-elővárosi forgalomban használják majd, az ügyfelek jellemzően otthon és a munkahelyen töltik autójukat, az olcsóság fontosabb a pár perces villámtöltési időnyereségnél.

A mérnökök határozták meg az akkucellák kémiáját, amelyet a CATL gyárt nekik, ezzel az LFP-kémia technológiai határát feszegető 168 kW-os töltési csúcsot tudnak. Másodlagos bónusz, hogy nincs nettó meg bruttó kapacitás érték, az 56,1 és 67,4 kWh a teljes, egyben a hasznos kapacitás. Azért merték elhagyni a biztonsági puffert, mert olyan fejlett a hőmenedzsment és a cellafigyelő algoritmus, hogy az autó előre szól, ha probléma van, és az ügyfélnek ilyenkor még van pár száz kilométere, hogy a legközelebbi márkaszervizbe eljusson – ahol az autó által küldött jelzés alapján már felkészülten várják a szerelők a problémás autót.

Fotó: Lővei Gergely
Fontos téren kapott segítséget a kínai gyártó
Annyiból a legeurópaibb kínai villanyautó a Leapmotor B10, hogy annak végső hangolását a Stellantis menetdinamikai csapata végezte a Balocco tesztközpontban. Egy évvel ezelőtt küldték az első álcázott prototípusokat Olaszországba, ahol hat hónapig dolgoztak rajtuk a fejlesztők, majd a Kínába küldött adatok és javaslatok alapján készült a végső hangolás. A többi kínai autóhoz képest nem olyan kényelmes a felfüggesztés, érezhetően halad át a csatornafedeleken és fekvőrendőrökön, de nincs is akkora karosszériadőlés kanyarban.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!