Össze van zavarodva a sok kínai autómárkától? Ez a diagram segít az eligazodásban

Elkészült egy hiánypótló ábra, amelynek révén bárki megtudhatja, melyik gyártó mekkora, és kihez tartozik.

2025. 09. 29. 16:36

Kína autóipara egyetlen diagramon elmagyarázva, bemutatva a kulcsfontosságú szereplőket, a rejtett tulajdonosokat és a túlélésre alkalmatlan kis márkákat? Igen, már ilyen is létezik, egy spanyol piaci elemző, a JATO Dynamicsnak is dolgozó Felipe Munoz készítette el a Carindustryanalysis nevű Instagra-oldalra. Ennél hasznosabb ábra régen készült az autóipar iránt érdeklődők számára, különösen most, amikor szinte minden héten egy új, Európába érkező kínai márka nevét kell megtanulnunk. A Munoz által összeállított diagram bemutatja és elhelyezi azt a több mint száz autógyártót, amelyet jelenleg teljes egészében vagy részben kínai cégek birtokolnak.

Ki mit birtokol?

A négy legnagyobb konglomerátum (Chery-csoport, Changan-csoport, Geely-csoport, BYD-csoport) a kínai autóeladások 56 százalékát teszi ki. Mindez azt jelenti, hogy ez a négy konszern összesen várhatóan több mint 18 millió új autót fog legyártani és értékesíteni 2025-ben. Közülük a Chery és a Changan is többségi állami tulajdonban van.

Minél közelebb van egy gyártó a Naphoz, annál nagyobb a kínai állam befolyása benne. Fotó: Felipe Munoz/Carindustryanalysis

A Chery-csoporton belül található márkák közé tartozik a Fulwin, az Omoda, a Jetour, az Exeed, az iCar, a Luxeed, a Jaecoo, a Rely, és természetesen maga a Chery márka. A Changanon belül megtalálható az Avatr, a Deepal, a Nevo, a Volga és a Kaicheng. A Geely részben vagy egészben tulajdonolt márkái közé tartozik a Zeekr, a Proton, a Farizon, a LEVC, a Galaxy, a Volvo, a Lotus, a Lynk & Co, a Polestar, a Smart, a Geome, a Belgee és a Radar.

Meglepő, hogy a legnagyobb kínai autómárka, a BYD portfóliója elég kicsi,

mindössze a névadó és piacvezető óriás márkából, a BYD-ból, valamint a Denza, a YangWang és a Fan Cheng Bao márkákból áll. Mind a négy nagy csoport kap valamennyi támogatást a kínai kormánytól, a diagramon a naphoz legközelebb eső vállalatok azok, amelyek a legtöbb állami pénz fölött diszponálnak.

Denza modell a 2025-ös Müncheni Autószalonon. Fotó: BYD

Kína négy nagyvállalatán túl más fontos konszernek is léteznek, például az állami tulajdonú SAIC, amely az itthon is ismert és népszerű MG márkát birtokolja, de az övé az LDV, Maxus, IM és Roewe is. Aztán ott van a JAC, amely a Maextro, JAC, Evo és Nord márkákat birtokolja, valamint a BAIC, amelyhez az Arcfox, Foton, Tiger és Stelato tartoznak. Ne feledkezzünk el a Dongfengről sem, amely az MHero, Forthing, Voyah, Lingxi, Nammi és Venucia márkákat birtokolja.

Számos figyelemre méltó kis startup is létezik, amelyek eddig valahogy megúszták, hogy valamelyik nagy csoport felfalja őket. Ezek közé tartozik a Nio, amely később elindította az Onvo és a Firefly márkákat, a Leapmotor, az Xpeng, az Aiways, a Neta, a Xiaomi, a Li Auto és a Rox.

Kína autómárkák rangsorolása presztízs szerint

Munoz külön megosztott egy második, piramis alakú diagramot, amely a 109 kínai autómárka piaci pozícióját mutatja be. A csúcson a Rolls-Royce-szal konkuráló ultraprémium gyártók állnak, mint például a Hongqi, a YangWang és a Maextro. Egy szinttel lejjebb olyan high-tech kihívók találhatók, mint a Xiaomi, a Nio és a Li Auto. Ez alatt a prémium és félprémium kategóriákban olyan nevek találhatók, mint a Stelato, a Denza, a Zeekr és az Xpeng, amelyek még mind a státusszimbólumot kereső vásárlókat célozzák meg. A piramis legalján viszont régebbi, olcsó autókat gyártó márkák vannak, amelyek Nyugaton kevéssé ismertek. Ilyen például a Sinogold, a Hima, a Pocco és számos más szereplő. Ezek a márkák középtávon eltűnhetnek a piacról, mivel a fogyasztók egyre inkább a fejlettebb, hálózatba kapcsolt járművek felé fordulnak.