A lengyel katolikus egyház ellenzi a kormány által javasolt csökkentést a hittanórák számában, és elutasítja a hittanórák osztályozásának megszüntetésére vonatkozó terveket is. A fakultatív, de a legtöbb diák által látogatott órákat az állami iskolák tartják és finanszírozzák, de a tanárokat és a tantervet a katolikus egyház választja ki – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Így rombolja le a katolikus vallást Donald Tusk
Leépítené a vallást Lengyelországban a Donald Tusk vezette kormány, ezért az egyház egy levében tiltakozott a balliberális kabinet tervei ellen. Lengyelország egész területén az iskolákban és óvodákban a 2021/2022-es tanévben a tanulók több mint nyolcvan százaléka vett részt a fakultatív órákon.
Az új oktatási miniszter, Barbara Nowacka azt állítja, hogy a heti két óra túlzás, mivel ez több, mint amennyit a diákok más tantárgyakra kapnak. Tavaly decemberben bejelentette, hogy ezt a számot heti egy órára kívánja csökkenteni.
A püspöki kar oktatási bizottsága mély aggodalmát fejezte ki a javaslatok miatt, kijelentve, hogy az iskolai vallásórákhoz való hozzáférést emberi jognak tekinti.
Az állami iskola épületében tartott vallásórákhoz való hozzáférés joga az alapvető emberi jogokból ered, különösen a vallásszabadsághoz való jogból, az oktatáshoz való jogból és a szülők azon jogából, hogy gyermekeiket vallási meggyőződésüknek megfelelően neveljék
– áll a közleményben. A püspöki kar továbbá leszögezte, hogy a katolikus tanok iskolai oktatásának megszervezésével kapcsolatos változtatásoknak az egyházakkal és vallási egyesületekkel való konzultáció során kell történniük, és a püspök jóváhagyása szükséges a hittanórák számának csökkentéséhez.
Az egyház aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az iskolai hitoktatás óraszámának csökkentése esetén több ezer hitoktató veszítené el állását, ami rendkívül negatív hatással lenne személyes életükre és családjuk sorsára. Az egyház azt a javaslatot is igazságtalannak tartja, amely szerint megszűnne az a gyakorlat, hogy a vallás és az etika jegyei beleszámítanak az évvégi bizonyítványban szereplő jegyekbe.
A diákot meg kell jutalmazni a munkájáért, és ez a jutalom és a diák erőfeszítéseinek megbecsülése a jegyben fejeződik ki, amelynek motivációs funkciója is van
– szögezte le az egyház. A püspöki kar hangsúlyozta, hogy a hittanórák erkölcsi értékeket nevelnek a diákokban, óriási nevelő szerepet játszanak, és erősen támogatják az iskola nevelő szerepét.
Az iskolai vallásórának nagy kulturális értéke van. Segít megérteni kultúránkat, amelynek keresztény gyökerei vannak. Kognitív eszközöket ad az irodalom és a művészet megértéséhez is
– tette hozzá az egyház.
További Külföld híreink
Lengyelország egész területén az iskolákban és óvodákban a 2021/2022-es tanévben a tanulók több mint 80 százaléka vett részt a fakultatív órákon. Az utóbbi években azonban a részvétel csökkent, különösen a nagyvárosokban, Varsóban a középiskolásoknak mindössze 29 százaléka választotta az ilyen órákat.
Donald Tusk mindent megtesz a vallás elfojtásáért
Donald Tusk miniszterelnök egyébként december 27-én megerősítette, hogy újonnan beiktatott koalíciója a reformok részeként az állami egyházalapot is megszünteti.
Az OSV Newsnak adott interjújában Henryk Zielinski varsói pap azt mondta, hogy sok katolikus úgy véli, hogy az egyházi pénzügyi juttatásokat a társadalomnak kellene eldöntenie, nem pedig a politikusoknak, és hozzátette, hogy szerinte kevesebbet elvenni és kevesebbet osztogatni a liberalizmus igazabb kifejezése lenne.
Eközben egy neves katolikus történész az OSV News-nak azt mondta, hogy Tusk kormánya máris megrongálta a közbizalmat és megnehezítette az egyházi együttműködést azzal, hogy törvényt sértett és brutálisan járt el az állami média karácsony előtti átvételével.
Az új koalíció egy része ideológiailag ellenséges az egyházzal szemben, és most erős pozícióban van ahhoz, hogy a politikát saját prioritásai szerint alakítsa
– mondta.
További Külföld híreink
Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA-PAP/Rafal Guz)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezHszi Csin-ping európai útja állt Macron és Scholz találkozójának középpontjában
Alighanem az utolsó francia–német egyeztetésre került sor a kínai elnök érkezése előtt. Vajon mit tervez Párizs és Berlin?
Növekszik a feszültség Tajvan körül
A kínai hadihajók ismét átlépték a Tajvani-szoros középvonalát.
Orosz segítséggel űzik ki az amerikaiakat Nigerből
A két rivális nagyhatalom egy katonai bázison osztozkodik, így sürgetve az amerikai kivonulást.
Hazugság a német atomerőművek bezárása körül?
Szorul a hurok Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter nyakán.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Akkorát padkázott egy Suzuki, hogy repülő lett belőle - videó
Újabb felkavaró részletek a bőnyi iskolában történt késelésről
Nincs kegyelem: zivatar, eső, felhőszakadás – 15 vármegyére adtak ki riasztást
Cseh Katalin alaposan belezavarodott a mondanivalójába + videó
"Élettelenül fekszik" - Elhunyt a profi sportoló kisbabája, szívszaggató sorokkal búcsúzik
Vezércikk – A Bajnai Gordon alapította szervezet tízezer aktivistáját foghatják be Magyar Péter kampányába + videó
Óriási botrány az Aldinál
Kiss Dávid irányítja a magyar jégkorong-válogatottat a maradék két meccsen a vb-n – NS-információ
Másfél percre vagyunk az armageddontól
Orosz–ukrán háború: Őszintén vallott az ukrán miniszter a súlyos helyzetről
Hetvenmilliós csalás egy körözött bűnözővel – újra bíróság előtt a fővárosi baloldal jolly jokere
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezHszi Csin-ping európai útja állt Macron és Scholz találkozójának középpontjában
Alighanem az utolsó francia–német egyeztetésre került sor a kínai elnök érkezése előtt. Vajon mit tervez Párizs és Berlin?
Növekszik a feszültség Tajvan körül
A kínai hadihajók ismét átlépték a Tajvani-szoros középvonalát.
Orosz segítséggel űzik ki az amerikaiakat Nigerből
A két rivális nagyhatalom egy katonai bázison osztozkodik, így sürgetve az amerikai kivonulást.
Hazugság a német atomerőművek bezárása körül?
Szorul a hurok Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter nyakán.