– Amit biztosan tudunk Alekszej Navalnij haláláról az az, hogy meghalt és az, hogy hol. A többi feltételezés, illetve a hivatalos orosz politika nyilatkozata, hogy ez külső behatás nélkül történt, tehát nem meggyilkolták, hanem betegség végzett vele – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Hozzátette, hogy arra nincs bizonyíték, amit Julija Navaljana állít, miszerint Putyin a férje gyilkosa és novicsokkal végzett vele.
Az biztos, hogy Navalnijt egyszer már megmérgezték 2020 augusztusában. Ezt követően szállították nemzetközi segítséggel Berlinbe, ahonnan egy hónappal később távozott. A német kormány a hadsereg speciális laboratóriumi vizsgálataira hivatkozva állította, hogy a novicsok idegméreggel próbálták megmérgezni, ezt az információt francia és svéd laboratóriumok is megerősítették. A Bellingcat és a The Insider független oknyomozó újságok pedig felfedték azt, hogy az orosz Hadiipari Elnökség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat ügynökei álltak emögött.
Miután hazatért Navalnij, szinte végig börtönben volt.
A börtönkörülmények olyanok Oroszországban, és különösen olyanok voltak Navalnij esetében, ami egy normális egészséggel rendelkező embert is megtörtek volna.
– tette hozzá Tálas Péter, aki szerint a nemzetközi sajtó is tudósított róla, hogy tuberkulózisban szenvedő foglyok közelében helyezték el, álmatlansági kínzást alkalmaztak vele szemben, rendszeresen felébresztették éjszaka, és éhségsztrájkba kezdett. Azalatt a húsz hónap alatt, amíg börtönben volt, több mint 300 napot töltött büntetőcellákban. Arról is tudunk, hogy amikor átszállították az északi sarkkörön túlra, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet egyik büntetőtelepére, ott is gyakorlatilag még az utolsó napokban is többször, tehát januárban is tíz napra, majd azt követően februárban újra tíz napra büntetőcellába tették. Gyakorlatilag a rendszer mindent elkövetett azért, hogy ne élje túl bebörtönzését.
Ezért azt gondolom, hogy azoknak van igaza, akik azt állítják, hogy Navalnijt gyakorlatilag lassan ölték meg
– húzta alá a szakértő lapunknak. Halálának hatásával kapcsolatban Tálas Péter kiemelte, hogy
az ellenzéki mozgalmaknak mindig van valamilyen hatása. Még Oroszországban is.
Halálának bejelentése után az emberek kimentek megemlékezni róla, és a hatóságok több száz embert letartóztattak. Az ellenzéki politikus a börtönből is próbálta folytatni a politikai tevékenységét, arra buzdította az embereket, hogy az orosz elnökválasztáson ne online szavazzanak, illetve ne március 15-én és 16-án, hanem személyesen március 17-én, ezzel is tiltakozva a rendszer ellen – emelte ki a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Navalnij tevékenységével gyakorlatilag bemutatta meglehetősen hitelesen azt, hogy milyen korrupt a rendszer, filmet készített Medvegyev és Putyin korrupciós ügyeiről. Ennek következtében a Nyugatnak nagyobb rálátása lett arra, hogy hogyan működik a rendszer.
Az ellenzéki politikus hatása abban is mérhető, hogy a jelenlegi orosz elnökválasztáson legalább 104 ezer ember egy ellenzékinek adta az ajánlását, név szerint Borisz Nagyezsgyinnek, akit a választási bizottság tiltott el attól, hogy megmérkőzzön Putyinnal az államfői címért.
Biztos, hogy a nyugati közvéleményben megjegyzik és fenntartják Navalnij nevét és emlékét, ahogy fennmaradt Andrej Szaharové vagy Nelson Mandeláé is
– jelentette ki Tálas Péter. Arra a kérdésre, hogy lesz-e nemzetközi vizsgálat, a szakértő kiemelte: minden emberjogi szervezetnek követelnie kell, hogy vizsgálják ki azt.
Nem lesz kivizsgálás, így minimum két narratíva fog találkozni egymással: az egyik a Nyugaton dominánsabb, hogy a rendszer olyan körülményeket teremtett, hogy Navalnij ne élje túl vagy a Julija Navalnaja, az ellenzéki politikus felesége által vallott gyilkosság. A másik pedig az orosz vagy oroszbarát álláspont, hogy azért halt meg, mert beteg volt.
– fogalmazott a szakértő, aki szerint a putyini rendszer utolsó nagy ellensége volt. Amikor a hazatérést választotta, valószínűleg végiggondolta a lehetőségeket. Arra jöhetett rá, hogy külföldről nehezebb tevékenykedni és Alekszandr Litvinyenko orosz titkosszolgálati tiszt példájából kiindulva, ugyanúgy fennállt volna meggyilkolásának lehetősége is.
Borítókép: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a monitoron a közvetített fellebbezési tárgyalásán (Fotó:MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
