Brüsszelben járványként terjed a totalitárius hatalomgyakorlás

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a hazánk szavazati jogának megvonásán dolgozó, sőt ezzel kérkedő ellenzéki képviselők nem csupán a hazájukat árulják el, de a saját választóiknak is azt üzenik, hogy Magyarország boldogulásánál fontosabbnak tartják alantas politikai céljaikat.

Belgium, Brussels, 10 January 2024. Entrance of the Berlaymont, the European Commision building on Rond Point Schuman. Photograph by Sophie HUGON / Hans Lucas. Belgique, Bruxelles, 10 janvier 2024. Entree du batiment Berlaymont, le batiment de la Commission europeenne, sur le Rond Point Schuman. Photographie par Sophie HUGON / Hans Lucas. (Photo by Sophie Hugon / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP) Fotó: Hans Lucas via AFP

Magyarország végrehajtotta azokat a reformokat, amik ahhoz voltak szükségesek, hogy eloszlassák a Brüsszel által megfogalmazott – minimum túlzó – aggályokat a bírói függetlenség kapcsán. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Alapjogi chartájával kapcsolatos feljogosító feltétel teljesült

– jelentette ki a szakértő. 

Kiemelte, hogy ezen intézkedések közé tartozik elsősorban az Országos Bírói Tanács hatáskörének növelése, illetve a bíróságok átláthatóbb igazgatásának biztosítása, a Kúria működési reformja az állítólagos politikai befolyás kockázatának csökkentésével, az Alkotmánybíróság szerepének megszüntetése a jogerős bírósági határozatok hatóságok kezdeményezésére történő felülvizsgálatában, illetve a Kúria azon eljárási lehetőségének megszüntetése, hogy felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.

– Ennek értelmében a szóban forgó kohéziós források vonatkozó részének blokkolása okafogyottá vált, és így hazánk hozzájuthat a nekünk jog szerint egyébként is járó 10,2 milliárd eurós összeghez. Ezt a baloldali többségű Európai Parlament nem hajlandó elfogadni, ezzel még nyilvánvalóbbá téve, hogy a Magyarországnak járó források elvonása egyáltalán nem objektív alapon, a jog mércéje szerint, hanem kizárólag politikai alapon történik– tette hozzá a szakember.

Teljes jogi nonszensz, ami a szemünk láttára történik. Brüsszel jogállamisági deficitre hivatkozással vonná meg Magyarországtól a neki jogosan járó forrásokat, miközben Brüsszel az, amely páros lábbal tiporja a jogbiztonságot az ilyen lépéseivel, ami pedig épp jogállamiság egyik meghatározó, immanens kritériuma. De ez sem elég, az Európai Parlament azért perelné az Európai Bizottságot az Európai Unió Bíróságán, mert szerintük az megsértette az adófizetők pénzének védelmére vonatkozó kötelezettségét a visszaélésektől. 2024 januárjában már fenyegetőztek a balliberális többséghez tartozó európai parlamenti képviselők azzal, hogy amennyiben hazánk megkapja az egyébként jogosan járó uniós forrásokat, úgy pert, illetve bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő az Európai Bizottsággal szemben

– emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

– E hét csütörtökön a képviselőcsoportok vezetői találkoznak az Elnökök Értekezletén, hogy végső zöld jelzést adjanak Roberta Metsola elnöknek, hogy bíróság elé citálja az Európai Bizottságot a 2024. március 25-i határidő előtt. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Zöldek, a Baloldal és a liberálisok vezetőivel együtt Manfred Weber is a lépés mellett fog szavazni, mondták a Playbooknak a tisztviselők– jelentette ki az alkotmányjogász, majd megjegyezte:

Az Európai Unió Bírósága egy ilyen kereset esetleges beérkezését követően nem lesz könnyű helyzetben, mert az egész intézmény egyetemes hitelessége forog kockán, ha teret biztosít és helyt ad egy ilyen tébolyult politikai támadásnak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen EB-elnök. Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

A szakértő azzal kapcsolatban, hogy Lengyelországnak is felszabadított uniós pénzeket az Európai Bizottság, de az Magyarországgal szemben semmit nem tett érte, a szakértő kifejtette:

Lengyelországban az őszi választásokat követően a nagy októberi szocialista forradalmat idéző képsorok játszódtak le: a jogforrási hierarchia csúcsát jelentő törvényt módosítottak jogszabálynak nem is minősülő parlamenti határozattal, valamint elnöki kegyelmet kapott konzervatív politikusokat tartoztattak le az elnöki palotában. A lengyel kormányváltást minden jellemezte, csak a jogállami módszerek és a demokratikus eszközök nem. Ennek ellenére 2024. február 23-án Ursula von der Leyen, az EB elnöke bejelentette, hogy akár 137 milliárd euró összegű támogatást is felszabadít Lengyelországnak a helyreállítási alapból és a kohéziós forrásokból.

Hozzátette, hogy Brüsszelben tehát politikai alapon osztogatják a jog szerint járó és az általuk újonnan meghatározott (szintén jogi jellegű) feltételekhez kötött uniós forrásokat. Lengyelországban megtörtént a baloldali fordulat, Donald Tusk vezetésével balliberális kormány alakult, és bár semmilyen tényszerű előrelépés nem történt ősz óta a lengyel jogállamiságban, mégis hatalmas összegű uniós forráshoz juthatnak hozzá. Ezzel szemben a magyar kormány és az Országgyűlés kézzel fogható változtatásokat eszközölt, mégsem akarnak kifizetni számunkra egy, a lengyelekénél jóval kisebb összeget.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar baloldal és a balliberális uniós képviselők Magyarország szavazati jogát is megvonnák, ifj. Lomnici Zoltán kifejtette: 

A Nyílt Társadalom és a globalista baloldal szorításában levő brüsszeli bürokraták, valamint a balliberális magyarországi EP-képviselők egyre mélyebbre süllyednek és egyre távolabb kerülnek az általuk a szavak szintjén oly nagyra tartott jogállamiságtól.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője beszédet mond Budapesten 2024. február 24-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az EP-képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves időtartamra. A mandátumok felosztása a tagállamok népessége alapján történik. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak, az alapszerződések értelmében, jár 21 képviselői hely az EP-ben. Ennek a 21 képviselőnek pedig ugyanolyan jogokkal kell rendelkeznie, mint az összes többi ország képviselőinek.

Szavazati jogunk megvonása valójában az európai demokráciára lenne súlyos csapás, ugyanis ez kiiktatná a tagállamok szerződések előtti egyenlőségének elvét, továbbá sérülne a népszuverenitás elve is, hiszen a képviselőket – még ha listást rendszerben is – a választópolgárok szavazzák be az EP-be. A szavazati jog megvonásával végső soron, közvetetten, a magyar emberek hangját némítanák el Brüsszelben. Ez egy jogállamban és a jogállamiságot fontosnak tartó szervezetben elfogadhatatlan.

A hazánk szavazati jogának megvonásán dolgozó, sőt ezzel kérkedő ellenzéki képviselők pedig nem csupán a hazájukat árulják el, de a saját választóiknak is azt üzenik, hogy Magyarország boldogulásánál fontosabbnak tartják alantas politikai céljaikat. És ezt a hazánkra nézve kártékony ténykedést magyar ember jó szívvel nem támogathatja – zárta a gondolatait az alkotmányjogász. 
 

Borítókép: Az Európai Bizottság épületének bejárata (Fotó: AFP/Sophie Hugon)