Hétfő este döntött az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) arról, hogy az Európai Unió Bírósága elé kívánják-e citálni az Európai Bizottságot, amiért az feloldott bizonyos befagyasztott forrásokat Magyarország számára.
A szakbizottság szavazatának eredménye egy ajánlást jelent, hogy az ügy kerüljön az Európai Unió Bírósága elé. A helyzetet különösen kuszává teszi, hogy így a végső döntés az Európai Parlament elnökének asztalán landol.
Amennyiben az EP elnöke, Roberta Metsola nem ért egyet a javaslattal, akkor az az Elnökök Értekezlete elé kerül.
Ez azonban azt jelenti, hogy az elmúlt évek alatt a liberális fősodorba egyre jobban betagozódó Európai Néppárton belül alakulna ki kényes helyzet: kampányidőszakban a néppárti EP-elnökhöz került a döntés arról, hogy a néppárti csúcsjelölt, Ursula von der Leyen vezette intézmény bíróság elé kerüljön-e.
Lapunk megkeresésére Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője reflektált a (tragi)komédiába illő jelenségre.
Jogi értelemben nonszensz, amit az Európai Parlament csinál, hiszen itt nem másról van szó, mint arról, hogy saját politikai igényének jogi kikényszerítéséért – a jogi korlátokat figyelmen kívül hagyva – fordulna az Európai Bírósághoz. Azt várja el, hogy az Európai Unió Bírósága azért semmisítse meg az Európai Bizottság döntését a Magyarországnak járó uniós forrásokról, mert az nem vette kellő mértékben figyelembe az Európai Parlament politikai érveit
– helyezte kontextusba a folyamatokat a képviselő, aki hozzátette, hogy veszélyes irány a demokrácia és a politika eljogiasítása, akárcsak a jogi eljárásokba szűrődő politikai elfogultság az EU működésében.
Schaller-Baross Ernő szerint „sokatmondó, hogy az Európai Parlament Jogi Szolgálata sem tud, vagy nem mer véleményt nyilvánítani a perindításról, hiszen jogi alapja nincs egy ilyen pernek, ez is világosan mutatja, hogy egy politikai vitáról van szó”.
A Fidesz EP-képviselője szerint az látható mindebből, hogy az Európai Parlament kapuzárási pánikban van, a Soros-szervezetekhez kötődő magyar dollárbaloldalnak és külföldi balliberális többségnek pedig már semmi sem szent, az uniós intézményeket is egymás ellen hangolná, hogy elérje a célját, és a magyar polgárok ne juthassanak hozzá a nekik járó uniós forrásokhoz.
Szerinte a választásokon lesz lehetőségük az európai polgároknak egy jobb demokrácia elvárását megfogalmazni: – Kevesebb, mint száz nap van hátra az európai választásokig, ahol az európai választópolgárok véleményt nyilvánítanak majd az uniós intézmények működéséről a jobb demokrácia elvárásának jegyében. Brüsszelben változásra van szükség. Reméljük, hogy a nemzetek Európáját építeni szándékozó, és az uniós szerződéseinket tiszteletben tartó politikai erők szereznek többséget a júniusi EP-választások során – mondta.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az izraeli–palesztin konfliktusról szóló vitán, mögötte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a parlament strasbourgi plenáris ülésén 2023. október 18-án. Az uniós törvényhozás október 16. és 19. között ülésezik (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
