Kövér László: Nincs biztosabb szellemi iránytű, mint a józan ész

A házelnök az első Magyar–Német Ifjúsági Parlament ünnepélyes plenáris ülésén többek között azt mondta el, hogy a nyugati politikában egyre inkább értelmüket veszítik a politikai ideológiákra vonatkozó olyan meghatározó jelzők, mint a jobboldali, baloldali vagy liberális. Eközben napjainkban gyakorlatilag két nagy értékrend, két nagy ideológia ütközik egymással: a normalitásé és az abnormalitásé.

Fotó: MTI/Purger Tamás

A politikában és a tágabb közéletben tapasztalható jelenlegi hangzavarban és zűrzavarban ma sincs biztosabb szellemi iránytű, mint a józan ész – mondta Kövér László az első Magyar–Német Ifjúsági Parlament ünnepélyes plenáris ülésén az Országházban. Az  Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, nyugati kultúránk és civilizációnk egésze a józan észen nyugszik, a nyugati világban azonban egyre kíméletlenebb tudatipari támadás folyik a józan ész túszul ejtése és átértelmezése céljából.

Fotó: MTI/Purger Tamás

A házelnök rámutatott, hogy a nyugati politikában egyre inkább értelmüket veszítik a politikai ideológiákra vonatkozó olyan meghatározó jelzők, mint a jobboldali, baloldali vagy liberális, használhatatlanná válnak a politikai álláspontok beazonosítására szolgáló jobbközép, balközép, mérsékelt vagy radikális szavaink.

Napjainkban gyakorlatilag két nagy értékrend, két nagy ideológia ütközik egymással: a normalitásé és az abnormalitásé

– mutatott rá, hozzátéve: az európai politikában az abnormalitás egyre inkább teret követel magának, és egyre inkább dominánssá akar válni, immár elvitatva a normalitás létezéshez való jogát is.

Kövér László a fiatalokhoz szólva hangsúlyozta: ha azt akarják, hogy a szabadság és a demokrácia, amelybe beleszülettek, érvényesíthető jog maradjon, akkor a józan eszükre támaszkodva kell megtalálniuk a jó válaszokat az európai jövőt meghatározó fontos kérdésekre. A házelnök a jelenlegi európai politikát meghatározó égető ügyek között említette a háború, az illegális migráció, a klímavédelem, a genderelmélet vagy a demokrácia értelmezésének kérdéseit.

Azt is javasolta a fiataloknak, hogy a kérdésekre adandó válaszokat ne a virtuális világban keressék, hanem a hús-vér közösségekben. Megjegyezte: a személyes tapasztalati tudás közelebb visz a valósághoz, mint minden egyéb információ, különös tekintettel a sokféle érdekek és az algoritmusok által manipulált médiaközlésekre.

Az Országgyűlés elnöke felidézte: a második világháború után a működő demokrácia valósága emelte magasba Németország nyugati felét, és a demokrácia eszménye tartotta a lelket Németország keleti felében és Magyarországon is. – Tragikus lenne, ha a XXI. században Európát – benne Németországot és Magyarországot – bármilyen erő képes lenne letéríteni a demokrácia és a józan ész útjáról – állapította meg.

Önökön és európai kortársaikon múlik, hogy a jövőben meg tudják-e védeni mindazt, amiben a szüleik és nagyszüleik hittek, és amiért megdolgoztak

– mondta a jelenlévőknek.

Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke a köszöntőjében azt mondta: az ifjúsági parlament megalakítása új fejezet a magyar–német kapcsolatok történetében. Szavai szerint ez nemcsak egy ifjúsági találkozó, hanem a jövőért, Európáért, a két nemzet közös felelősségvállalásáért indított küldetés.

– A jövő nem azoké, akik várnak rá, hanem akik formálni merik – jelentette ki Knáb Erzsébet. Hangsúlyozta azt is: 

a béke és az együttműködés nem magától értetődő örökség, hanem olyan érték, amit minden generációnak meg kell erősítenie.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt emelte ki, hogy a magyar–német együttműködés alapjai mélyek, de ezeket folyamatosan ápolni kell. – Vannak témák, ügyek, amiben másként látjuk a világot, ilyen az orosz–ukrán háború, a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdése, a családtámogatás vagy az Európai Unió jövőjéről szóló vízió – sorolta, hozzátéve: az ezeréves együttélésünk miatt ezekről a kérdésekről szabad és kell is vitázni.

Panyi Miklós rögzítette: Magyarország a béke, a nemzeti szuverenitás védelme, a szabadság szeretete, a keresztény kulturális örökség megóvása és a józan ész alapján működő gazdaság és társadalom. Szavai szerint ezek az alapok stabilitást adnak a rendkívül gyorsan változó világban, és ezek teszik hazánkat Európa számára kiszámítható biztonságos partnerré.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a XXI. század változásokat fog hozni Európa életében, ezért nem mindegy, hogy a következő évek nagy feladatait milyen alapokra támaszkodva tudja megoldani, és hogy az európai nemzetek milyen formában dolgoznak közösen az európai keresztény kultúra megőrzésén.

Knut Abraham, a Német Szövetségi Parlament tagja, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, a Deutsch–Ungarisches Jugendwerk e.V. elnökségi tagja nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet az ifjúsági fórumon, amely, szavai szerint, nagyon fontos a német–magyar kapcsolatok szempontjából, új dimenziót adva hozzá ehhez a partnerséghez.

A demokrácia a demokratáktól működik igazán, mégpedig azoktól, akik hajlandók felelősséget vállalni

– hangsúlyozta, hozzátéve: fontos eszmét cserélni és vitázni az Európai Unió szerepéről, a migrációról, a szociális kérdésekről és arról a kérdésről, amely árnyékként vetül Európára: a háború és béke kérdéséről Oroszország Ukrajna elleni agressziója nyomán.

Borítókép: Kövér László (Fotó: MTI/Purger Tamás)