Botond vitéz, aki legyőzte a görög óriást

Botond magyar vitéz volt a kalandozások idején. Botond legemlékezetesebb tette, hogy amikor a magyarok Bizánc területén kalandoztak, megvívott az óriás görög harcossal, majd betörte Konstantinápoly kapuját.

2025. 11. 21. 15:25
Botond szobra
Botond szobra Forrás: Wikimedia Commons
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarok - így Botond is - híresek voltak remek hadiképességeikről, erejükről és furfangosságukról. Bulcsúról az a legenda is fent maradt, hogy úgy itta a németek vérét, mint a bort. A hadi sikerei mellett kiváló diplomataként erősítette a honfoglaláskori magyar külkapcsolatokat.

Botond vitéz szobra Bicskén. Forrás: Wikimedia Commons.
Botond vitéz szobra Bicskén. Forrás: Wikimedia Commons.

 

Botond, a kalandozások kiemelkedő harcosa

A magyar kalandozások több irányban is zajlottak Európa területén, és legfőbb céljuk elsősorban a zsákmányszerzés, valamint hadifoglyok ejtése volt. A foglyokat vagy a családtagjaik kiváltották, vagy pedig eladták őket rabszolgának. 

A kalandozások időszakában a magyarok rettenthetetlen és félelmetes nép hírében álltak.  

Amikor a Balkán felé vették az irányt, a bolgárokkal kerültek konfliktusba és egészen Bizáncig jutottak el. A bizánci hadjárat részleteiről Anonymus is beszámolt a krónikájában. A vezérek ott, ahol a Száva a Dunába ömlik, átkeltek a Dunán.

Anonymus a balkáni kalandozásról:

Ekkor a bolgárok vezére, (…) görög segédhaddal együtt ott termett, hogy nagy sereggel megvívjon velük. Másnap mind a két fél csatarendbe sorakozott a Duna mellett elterülő mezőn. (...) A két ellenfél csapatai egymás után összecsaptak s heves viadalra keltek. A görögök és bolgárok közül igen sokan elestek, mások pedig fogságba kerültek. Tehát Bolgárország vezére látva, hogy övéi a csatában a rövidebbet húzzák, futásnak eredt, s hogy életét megmentse, berohant Fejérvár városába. Ekkor a diadalmas Lél, Bulcsú, valamint Botond tábort ütöttek a Duna mellett, valamivel lejjebb a síkon. Ott aztán a bolgárok meg görögök közül ejtett foglyokat mind maguk elé vezettették, majd vasra verve elküldték Árpád vezérnek Magyarországra. 

A legenda szerint, amikor a magyarok elérték Konstantinápolyt, a bizánciak kiküldtek egy óriást és abban állapodtak meg a magyarokkal, hogy az óriás párviadalra áll ki egy magyar vitézzel. Konsztantinosz császár azt ígérte, megfizeti a magyaroknak az adót, ha a magyar vitéz győz . Az óriás hetvenkedve azt mondta, hogy ő  egyszerre két magyar vitézzel is elbánik. Botond egyedül vállalkozott az életveszélyes küzdelemre.

Kalandozó magyarok. forrás: Mandiner
Kalandozó magyarok. forrás: Mandiner

Botond legendája

– Én Botond vagyok, igaz magyar, s legkisebb a magyarok közül. Végy magad mellé két görögöt, az egyik elszálló lelkedre ügyeljen, a másik holttestedet eltemesse, mert egészen bizonyos, hogy a görög császár a magyarok adófizetője lesz.

Apor vezér utasítására Botond ezután bárdjával – vagy buzogányával- akkora lyukat vágott a bizánci érckapun, hogy egy gyerek is átbújhatott rajta. Ezután közel egyórás küzdelemben felülkerekedett, és halálos csapást mért ellenfelére, az óriásra. 

A hadjárat további részeiről Anonymus számolt be: a magyarok bevettek több balkáni erősséget, így többek között Zágrábot, Pozsevát és Valkót, majd épen és sértetlenül hazatértek Árpád fejedelemhez. A hazatérést nagy közös lakomával ünnepelték meg.

Honfoglaló magyarok. Forrás: László Gyula
Honfoglaló magyarok. Forrás: László Gyula

Anonymus szerint Botond vitéz édesapja Kölpeny volt, aki rokonságban állt Árpáddal is. Kölpeny nevét meg a mai Kölpény település őrizte meg a Délvidéken.

Botond leszármazottai a Dráva- Száva közén éltek még a 13. században is. A Botond név pedig botos vagy buzogányos harcost jelent mind a mai napig.

A Botond mondát nem mindenki tartja valós történetnek. Ami mindenképpen bizonyítható a történeti források alapján, hogy a kalandozó magyarok ebben az időszakban vezettek hadjáratot a bolgárok földjére és Bizáncba is.

Botond története bemutatja a magyar hősiességet, amely rokon a Biblia Dávid és Góliát történetével. 

Nem feltétlen a testi erő, fölény az, ami döntő egy párviadal során, hanem az eszesség és leleményesség is. A kalandozó magyarok nagyságát lól illusztrálja, hogy eljutottak a Bizánci Birodalomig is.

A kalandozó magyarok hősiességére:

1. jó példa Botond története,

2. aki leleményességével, eszével győzte le az óriást,

3. és utódai évszázadokkal később is benépesítették a Dráva-Száva-közét.


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.