Botond legendája
– Én Botond vagyok, igaz magyar, s legkisebb a magyarok közül. Végy magad mellé két görögöt, az egyik elszálló lelkedre ügyeljen, a másik holttestedet eltemesse, mert egészen bizonyos, hogy a görög császár a magyarok adófizetője lesz.
Apor vezér utasítására Botond ezután bárdjával – vagy buzogányával – akkora lyukat vágott a bizánci érckapun, hogy egy gyerek is átbújhatott rajta. Ezután közel egyórás küzdelemben felülkerekedett, és halálos csapást mért ellenfelére, az óriásra.
A hadjárat további részeiről Anonymus számolt be: a magyarok bevettek több balkáni erősséget, így többek között Zágrábot, Pozsevát és Valkót, majd épen és sértetlenül hazatértek Árpád fejedelemhez. A hazatérést nagy közös lakomával ünnepelték meg.
Anonymus szerint Botond vitéz édesapja Kölpeny volt, aki rokonságban állt Árpáddal is. Kölpeny nevét meg a mai Kölpény település őrizte meg a Délvidéken.
Botond leszármazottai a Dráva–Száva közén éltek még a 13. században is. A Botond név pedig botos vagy buzogányos harcost jelent mind a mai napig.
A Botond mondát nem mindenki tartja valós történetnek. Ami mindenképpen bizonyítható a történeti források alapján, hogy a kalandozó magyarok ebben az időszakban vezettek hadjáratot a bolgárok földjére és Bizáncba is.
Botond története bemutatja a magyar hősiességet, amely rokon a Biblia Dávid és Góliát történetével.
Nem feltétlen a testi erő, fölény az, ami döntő egy párviadal során, hanem az eszesség és leleményesség is. A kalandozó magyarok nagyságát jól illusztrálja, hogy eljutottak a Bizánci Birodalomig is.
A kalandozó magyarok hősiességére:
1. jó példa Botond története,
2. aki leleményességével, eszével győzte le az óriást,
3. és utódai évszázadokkal később is benépesítették a Dráva–Száva-közét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!