Lehel vezér története - valóban a halálba küldte a német császárt?

Lehel az egyik legkiválóbb hadvezér volt a kalandozások idején. Lehel kürtje legendás emlékezetű, amellyel a hagyomány szerint megölte foglyul ejtőjét, a német császárt.

"Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon."

Lehel Tas fia volt és Árpád fejedelem dédunokája. Arról vitatkoztak a történészek, Árpád melyik fiának lehet a leszármazottja, Jutocsáé vagy Üllőé. 

Lehel mondta: „Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon.”

Lehel kürtje kulcsfontosságú volt

Egy biztos: rendkívüli testi adottságokkal és kiváló hadvezéri képességekkel rendelkezett. Évtizedeken át állt a magyar hadak élén a kalandozások idejében. 

A kürttel hívta hadba társait, a harcok szünetében pedig a kürtzenéjével szórakoztatta harcosait. 

A kürt a kalandozások idejében taktikai jelentőséggel bírt: a honfoglaló magyarok kürttel adhattak valószínűleg egymásnak jelet, amikor a hátrafelé nyilazó harcmodort alkalmazták. A kürt a hatalom és az erő jelképe is volt.

Lehel feltehetően a kalandozások korának számos csatájában ott volt, amivel tehermentesítette a fejedelmet a hadjáratok felelősségétől. 908-ban Eisenach mellett győztes csatát vívtak őseink, ekkor esett el Burckhard türingiai gróf, de győzelmet arattak Eisenachnál,  továbbá itáliai területeken, Burgundiában és többek között Svábföldön is. 

Lehel vezér elsősorban a nyugati hadjáratokban jeleskedett, amelyek  elsősorban zsákmányszerző portyák voltak, de foglyokat is ejtettek. 

A foglyokat vagy a családtagjai kiváltották, vagy pedig eladták őket rabszolgának. A kalandozások időszakában a magyarok rettenthetetlen és félelmetes nép hírében álltak. 

Lehel kürtje (Forrás: Wikimedia Commons)

Előttem jársz és szolgám leszel a másvilágon

A monda szerint, amikor az augsburgi vereség után Lehel fogságba esett, azt mondta a németeknek, van még egy utolsó kívánsága: szeretné megfújni a kürtjét. Meg is kapta a kürtöt, és azzal hirtelen fejbe vágta a német császárt, aki a történet szerint meghalt.

Részlet a Képes Krónikából

„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.« Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki: »Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.«”

Ez azt szimbolizálta a honfoglaló magyarok hite szerint, hogy földi életük, legalábbis részben, meghatározza a sorsukat a másvilágon is, ahol szintén érvényesülhetnek a társadalmi hierarchiák. Akit az életükben legyőztek, az hitük szerint a túlvilágon fogja szolgálni őket. Abban is hittek, hogy a túlvilágra vezető úton a halottat elkíséri egy sámán vagy egy szellem. Tehát nem mindegy, hogyan élnek a földön, mivel az kihatással lesz a túlvilági létükre is. 

Lehel vezér a Képes Krónikában (Wikimedia Commons)

Vereség Augsburgnál

A valóság sajnos ennél sokkal tragikusabb: Lehelt és Bulcsút  az augsburgi vereség után ugyanis felakasztották. Lehel kürtjének története azonban végtelen optimizmust sugallt, mert e történet szerint a magyarok ereje legyőzhetetlen, még ha időnként vereséget is szenvednek, de hosszú távon ravaszabbak és furfangosabbak  az ellenfélnél. 

Az augsburgi csatában odaveszett Bulcsú, Lehel és Súr is, a legkiválóbb magyar hadvezérek.

Ekkorra már nem dőltek be a németek a magyar hátrafelé nyilazós taktikának. I. Ottó Vörös Konrád önfeláldozása révén rá tudta kényszeríteni a magyarokat a közelharcra, és ez lett őseink veszte.

A kalandozások vége

Konrád halálának mégis van némi valóságalapja, ami a Lehel kürtje mondához kapcsolódhat. Ugyanis ő volt az a német, aki e csata miatt vesztette életét. Ez a súlyos vereség egyben a kalandozások korának végét jelentette, de egyúttal azt is, hogy a magyarságnak új fejlődési útra kellett lépnie, ami a nyugati kereszténységet és a szilárd államalakulatot jelentette. Ahhoz, hogy ezt elfogadják, azonban szükség volt erre a vereségre is.

Lehel kürtjét Jászberényben a Jász Múzeum őrzi. 1788-ban Molnár Ferenc azonosította Lehel kürtjeként, azért, mert a rajta látható horpadás bizonyította volna azt, hogy fejbe verte vele a német császárt.

Petőfi Sándor: Lehel vezér

De amilyen nagyon ő szerette kürtjét, 
A magyarok őt oly mértékben szerették, 
Nagy becsülete volt jó Lehel vezérnek,
Mindenütt, ahol csak magyarul beszéltek; 
Szolgált a hazának nemcsak vaskezével, 
De szolgált egyszersmind arany elméjével, 
Szent volt minden szó, mely száján kiröppene, 
Mintha szólna maga magyarok istene. 

Lehel jelentősége:

1. kiváló hadvezér volt,

2. kitartott a végsőkig a kalandozó hadjáratokban,

3. a róla szóló monda őrzi rettenthetetlen bátorságának emlékét.