A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében rámutattak: a NATO parlamenti közgyűlése nyilatkozatban követeli, hogy nyugati fegyvereket orosz területen is be lehessen vetni. Uniós tagállamok lőszereket, tankokat és rakétarendszereket is küldenek Ukrajnába, ezentúl több tagállamban tervezik a sorkötelezettség újbóli bevezetését vagy bővítését.
Magyarországtól azt követelik, hogy támogassa ezeket a terveket
– írták.
Leszögezték: a kormány álláspontja azonban változatlan és egyértelmű, „nem akarunk fegyvereket és katonákat küldeni, és nem akarjuk, hogy magyar fiatalok vegyenek részt ebben a háborúban”.
Megerősítették: a kormány a háború folytatása helyett tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza minden fórumon. A tájékoztató emailt azok kapják, akik erre korábban felhatalmazást adtak – közölték.
A magyar miniszterelnök a Mandinernek adott interjújában is kitért az orosz–ukrán háborúra. Az Ukrajnába való katonaküldés témájával és az ebből kialakuló eszkalációs forgatókönyv kibontakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy mivel az ukránok úgy érzik, minél több országot tudnak belevonni az oroszokkal szembeni háborújukba, annál több esélyük van a győzelemre, ezért bevonnák a háborúba az Európai Uniót, sőt az egész világot.
– Ukrán nemzeti nézőpontból a háború eszkalációja logikus
– jelezte. A magyarok viszont tudják, hogy ki kell maradnunk a háborúból, mert a belesodródás a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes volna – tette hozzá.
Ha kitör egy nagy európai háború, azon mindannyian rajtavesztünk.
– mondta a miniszterelnök.
Borítókép: A lakosság evakuálásában vesz részt egy ukrán rendőr a kelet-ukrajnai Harkiv megye Vovcsanszk városában 2024. május 13-án (Fotó: MTI/EPA/George Ivancsenko)
