Orbán Viktor: Iszonyú erősek vagyunk, és meg fogjuk nyerni a választást

A legfontosabb kérdés az lesz az EP-választáson, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő, függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül – mondta a választások tétjéről Orbán Viktor. A miniszterelnök a Mandinernek adott interjújában a Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a kínai kapcsolatokról és Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről beszélt.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Van esély megállítani az eszkalációt?

– Az Ukrajnába való katonaküldés témájával és az ebből kialakuló eszkalációs forgatókönyv kibontakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy mivel az ukránok úgy érzik, minél több országot tudnak belevonni az oroszokkal szembeni háborújukba, annál több esélyük van a győzelemre, ezért bevonnák a háborúba az Európai Uniót, sőt az egész világot.

– Ukrán nemzeti nézőpontból a háború eszkalációja logikus

– jelezte. A magyarok viszont tudják, hogy ki kell maradnunk a háborúból, mert a belesodródás a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes volna – tette hozzá.

Ha kitör egy nagy európai háború, azon mindannyian rajtavesztünk.

– mondta a miniszterelnök.

Kell európai atomfegyver?

Az Európai Néppártot vezető Manfred Weber eközben arról beszél, hogy európai atomfegyverre van szükség. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor is elmondta véleményét.

– Ha valaha atomháború lenne Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között, akkor az amerikaiak csak Európából lőnének. 

Egy atomháborúban pedig oda lőne vissza az egyik fél, ahonnan lő a másik.

Ezért az amerikaiak sosem fognak az USA területéről még válaszcsapást sem indítani az oroszokkal szemben, hanem mindig Európa területéről fogják ezt megtenni. Atomfegyverek terjesztése helyett a leszerelésükre kellene törekednie Európának – mondta a miniszterelnök.

Lesz Magyarországon sorkatonaság?

– A NATO garantálja tagjainak kollektív védelmét, ezért Magyarország megengedheti magának azt a luxust, hogy nem teszi általánossá a sorkötelezettséget, hanem csak hivatásos hadsereget tart fenn. Igyekszünk a honvédeinket egyre jobban megbecsülni, hiszen ők garantálják országunk biztonságát, szabadságát és függetlenségét. 

A sorkötelezettség visszaállítása nincs napirenden Magyarországon

– mondta el a miniszterelnök.

– Komoly probléma, hogy Weber európai sorkatonaságról beszél, európai birodalmi hadsereget akar. Egy magyar fülnek bármilyen sorozáson alapuló birodalmi hadseregben részt vevő magyar katonák gondolata velőtrázó. Európai, birodalmi hadsereg helyett önálló magyar hadseregre van szükség, ami fölött csak mi rendelkezünk, mert ez mégiscsak magyar vér fölötti rendelkezés, ennek a felelősségét nem ruházhatjuk át semmilyen birodalomra – vélekedett Orbán Viktor az európai sorozásra és európai hadseregre reagálva.

Lesz változás a háborúban a június 9-i európai parlamenti választás után?

– Három dimenzióban értelmezhető a választás eredménye. Az első a háború és a béke kérdése. Függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő. A második dimenzió a versenyképesség kérdése. Olyan többség kell az Európai Parlamentben és az európai miniszterelnökök táborában, amely érti, hogy gyenge európai gazdasági teljesítménnyel nincs jövőnk. 

Újra kell gondolni a zöldátmenetet, a bürokráciát csökkenteni, a mezőgazdaságot erősíteni kell, a társadalmi igazságosság délibábját kergető baloldali rémálmoktól pedig vissza kell térni az adócsökkentések politikájához egész Európában.

– mondta Orbán Viktor.

A hatalmi és intézményi kérdések csak a harmadik fontos csomópontot jelentik. Jó esetben az első két kérdésből kell származnia a harmadik döntésnek, hiszen békepárti és versenyképességet javítani akaró intézményekre van szükség, az uniós pozíciókba pedig olyan politikusokat kell juttatni, akik ezt a politikát akarják végrehajtani – mondta.

Ursula von der Leyen újrázásra készül

– Bizottsági elnökként két lehetőség van: vagy azt kell mondani, hogy én vagyok az Európai Unió egyik fontos vezetője, és vállalok összeütközéseket is európai intézményeken belül, vagy a politikai vitákat oda kell adni a miniszterelnököknek, és majd végrehajtom, amit a miniszterelnökök mondanak. Von der Leyen viszont a két szerep közé szorult, politikus is volt meg nem is. Ebből lett a baj.

Nekünk olyan bizottsági elnök kell, aki tudja, mi vagyunk az ő munkaadói. Von der Leyen a huszonhét miniszterelnök alkalmazottja.

– jelezte a miniszterelnök. Majd feltette a kérdést: – Miért hoz helyettünk döntéseket például az európai külpolitika kapcsán?

Az állam- és kormányfők tanácsának vissza kell vennie az irányítás jogát, a bizottságot vissza kell tolni a végrehajtói szerepébe, az Európai Parlamentet pedig jelenlegi formájában föl kell számolni, és vissza kell térni oda, hogy a nemzeti parlamentek delegálják a képviselőket. Ez volna egy működőképes európai struktúra – mondta.

Kit támogat Magyarország a NATO főtitkári posztjára?

A nemzetközi sajtó szerint csak Magyarország áll annak útjában, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök legyen a NATO főtitkára. Erre Orbán Viktor is reagált.

– Nem csupán Magyarország áll szemben Rutte jelöltségével, hiszen van egy ország, amely nemcsak ellenzi Ruttét, de még saját jelöltet is állított, ez Románia. 

Mi Romániát támogatjuk

– közölte a miniszterelnök.

Magyarországnak két igénye van Rutte miniszterelnök úrral szemben. Az egyik egy becsületbeli ügy, a másik egy katonapolitikai igény. Ami a becsületet illeti, Rutte úrnál rosszabb hírű ember a nyugati politikusok közül nincs Magyarországon. Először azt mondta, hogy a magyarokat ki kell zárni az Európai Unióból, aztán pedig azt, hogy Magyarországot le kell térdeltetni – idézte fel.

A katonapolitikai követelésről pedig elmondta, hogy Magyarország olyan NATO-főtitkárt nem tudunk támogatni, aki azt képviseli, hogy a szövetség területén kívüli katonai akciókban is legyen kötelező a részvétel minden tagállamnak. 

A leendő főtitkárral szeretnénk kötni egy megállapodást arról, hogy nem fogunk részt venni a NATO oroszokkal szembeni ukrajnai hadműveleteiben akkor sem, ha NATO-tagok vagyunk. 

– mondta a miniszterelnök.

Magyar–kínai kapcsolatok

– Magyarország egyszerre kíván barátja lenni egymással egyébként konfliktusban álló szereplőknek is, egyszerre szeretne jó kapcsolatot ápolni az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával is – mondta el a miniszterelnök.

A kínaiak nem az oroszokat váltják ki.

– hangsúlyozta a Orbán Viktor. Jelezte: az uniós szankciókkal nem érintett területeken fokozni akarja az együttműködést az oroszokkal.

Mi ezt nem sunyiban tesszük, mint néhány nyugat-európai ország

– mutatott rá, hozzátette, hogy ha egy kooperációnak megvannak a nemzeti érdekbeli alapjai, akkor az vállalható, és ő vállalja is.

Önkormányzati választások

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: a budapestiek többségéhez hasonlóan ő is „csak rosszakat” tud mondani a főpolgármester teljesítményéről. Karácsony Gergelyt azokhoz a futballistákhoz hasonlította, akik „mellérúgják a tizenegyest, és utána azt mondják, a cipő vagy a fű tehet róla”. 

Orbán Viktor szerint a fővárosban is a kormánypártok jelentik a legnagyobb politikai erőt, és Szentkirályi Alexandra személyében megtalálták hosszú távra is a Fidesz budapesti vezetőjét.

Demográfia

A kormányfő elismerte: bár értek el eredményeket a demográfiai mutatókban, most elakadtak ebben. Ugyanakkor azt is jelezte: nem tesz egyenlőségjelet a demográfiai politika és a családpolitika közé, mert a családpolitika sikeressége nem a demográfiai mutatókkal mérhető.

– A kormány nem akar migránsalapú demográfiai politikát folytatni, hanem a nemzeti, keresztény kultúrkörünkön belül akarja megoldani ezt a kérdést

– jelentette ki Orbán Viktor.

Ezen a téren nem a folyamatos javulás a várható tendencia, hanem az impulzusszerű javulás, és sokan dolgoznak azon, hogy az adópolitikától az otthonteremtésig a kormány adni tudjon egy újabb, nagyarányú, demográfiai motivációjú lendületet a magyar gazdaságnak – mondta el.

Arra is figyelmeztetett: ha van háború, akkor a GDP három százalékát kell biztonságra fordítani, ha nincs, akkor csak kettőt, és a bajok jó részét megoldaná, ha a kettő közötti különbséget a családokra tudnák fordítani.

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)