„Orbán vagy Soros zászlaja alá áll az ember, harmadik út nincs”

Aki Orbán Viktor vagy Soros György mögött felsorakozik, az a világunk főbb kérdései kapcsán is állást foglal, így például a magyar miniszterelnök mellé állva a béke, a spekulánssal értve egyet pedig a háború mellett teszi le a garast – jelentette ki lapunknak G. Fodor Gábor a nemrégiben megjelent, Orbán kontra Soros című könyvéről beszélgetve. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója jelentős eredménynek nevezte, hogy világszerte a Soros elleni harc úttörőjeként ismerik el a magyar kormányfőt, és szavai szerint példátlan, hogy még az amerikai Republikánus Párt is Orbán Viktorhoz igazítja a programját. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a Soros György örökébe lévő fia, Alex a korábbiaknál akár kíméletlenebb eszközöket is bevethet a hazánk elleni nyomásgyakorlásban.

20240603 budapest G. Fodor Gábor magyar politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Egyúttal – ahogy a könyvében is írja – a világban is ismertté tette.
– Valójában mindketten Orbán Viktor mesterhúzása révén váltak világszerte ismertté. Ezért tudjuk már, hogy ki Soros, a világ meg megtudta, hogy ki Orbán. A magyar miniszterelnök olyan harcosként jelent elsőként meg a nemzetközi porondon, aki sikeresen tudja Sorossal szemben felvenni a kesztyűt. Ezzel e küzdelem zászlóvivőjévé is vált. Ki gondolta volna korábban, hogy például az amerikai republikánusok hivatkozási pontnak tekinthetnek egy magyar miniszterelnökre? De Indiában, Latin-Amerikában, Törökországban, sőt a holland választások okán már Nyugat-Európában is az Orbán-féle receptet követik.

– A könyv több helyén is nihilistának nevezi Sorost, amit azzal támaszt alá, hogy az üzletember jellemzően valami fennálló, szerves értékrend, társadalmi és intézményi struktúra lerombolásával igyekszik elérni a céljait. Egy ilyen destruktív stratégia miként lehetett hatékony ennyire hosszú időn keresztül?
– Erre több válasz is van. Sorost sokáig meg sem lehetett nevezni, a globális liberális elit úgy tett, mintha nem is létezne. Legalábbis csak a „jó” célokat tették kirakatba és úgy tűnt, hogy itt van egy idős úriember, aki csak nemes célokért dolgozik. Bárki, aki kiejtette, hogy Soros-hálózat vagy Soros-birodalom, netán, hogy civil aktivisták, az máris kiírta magát a szalonból. Volt tehát Sorosnak egyfajta védettsége. Ezt veszítette el az Orbánnal való konfrontációval. Másrészt Soros György korábban azért is élvezhette az abból adódó előnyt, hogy a fősodratú konszenzus része lehet, mert az érdekei nagyjából fedték az USA érdekeit, így a különböző konfliktusokban nagyon hasonló módon vettek részt. Magyarul miközben Soros a politikai innovációjával az amerikai érdekekért dolgozott, közben hatalmas pénzeket is keresett.

– Jelenleg már nincs ilyen mértékű érdekegyezés Soros és Sam nagybácsi között?
– A Demokrata Pártot gyakorlatilag privatizálta Soros, tehát ebben a vonatkozásban ugyanolyan a befolyása, mint korábban vagy még nagyobb. Ám ahogy említettük, a republikánusok esetében már egyáltalán nincs így.

– Mi ennek a szembefordulásnak az oka?
– Soros György az ifjabb Bush elnökségéig gyakorlatilag nem volt jelen az amerikai politikai életben, csak a posztszovjet térségben. Ott kezdte a politikai aktivitását és ott fejlesztette ki a „jó” gyakorlatait. A tengerentúli színrelépésével George W. Bush félreállítását igyekezett elérni. Az ilyen jellegű lobbi és aktivizmus még nem számít szentségtörésnek az amerikai politikában, ám Soros még ennél is továbbment: a mélystruktúrát igyekezett meghekkelni. Az igazságügybe is belenyúlt, ügyészek, bírók kinevezési folyamataiba avatkozott bele. Ezzel vált első számú közellenséggé a republikánusoknál.

– Amögött a jelenség mögött is Soros befolyása állhat, hogy a bírói hatalom globálisan túlterjeszkedett a másik két hatalmi ág rovására az elmúlt években?
– Nem tudom, hogy kizárólag ő áll-e ennek hátterében, de az biztos, hogy van összefüggés. Európát nézve például a Soros „nagy eredménye” az Európai Ügyészség létrehozása is. Így amikor baloldali politikusoktól azt halljuk első követelésként, hogy csatlakozzunk az újonnan gründolt uniós nyomozóhatósághoz, rögtön tudhatjuk, hogy Soros embereiről, általa pénzelt politikusokról van szó. Az is érdekes egybeesés, hogy miközben egy román ember az európai főügyész, az Európai Ügyészséget Romániában a politikai lefejezésére használták fel.

– A jövőre nézve mi lehet a jelentősége annak, hogy Orbán Viktor kihozta a fényre Sorost és már nincs rejtve, hogy milyen szándékok állnak az akciói mögött?
– Azzal, hogy nyílttá lett téve Soros aknamunkája és az emberek elé tárta a kormány a milliárdos céljait és módszereit, erősen meggyengült a varázsereje. Kevésbé hihető már a jóságos filantrópról szőtt mese. Nagy fegyvertény Orbán Viktor részéről, hogy azt mondta, mutassuk meg az embereknek, hogy mi történik, ki ez a figura, mit akar és mindenki felnőtt módjára dönthesse el magának, hogy mit gondol minderről. Hogy migránsokat akar, vagy nemzeti kultúrát, genderlobbit, vagy hagyományos családot, háborút vagy békét.

– Soros György már csak a koránál fogva is előbb-utóbb visszavonul, s a fia, Alex Soros már több területen is átvette tőle a stafétát. Miben változhat a jól bejáratott gépezet az ifjabbik Soros irányítása alatt?
– Az idős Soros számára Magyarország mégiscsak más színnel volt jelölve a térképen, vagyis érzelmi kérdés is volt számára, hogy itt miként tudja alakítani a belpolitikai folyamatokat. Alex esetében nincs szó ilyesmiről. A kontinensünk egészét nézve is látszik a szemléletváltás, hiszen Alex Soros markánsan csökkentette az EU-s infrastruktúrájukat, láthatóan a régiónk egésze nem érdekli annyira. Csapatokat csoportosított át, egyrészt Ukrajnára koncentrál, másrészt pedig az amerikai belügyekre, ahol az újabb elnöki ciklusra készülő Donald Trump a fő ellenfele.

– Ez azt jelenti, hogy kisebb nyomással kellene számolnunk a hálózat részéről, vagy épphogy kíméletlenebb eszközöket alkalmazna a gyorsabb siker érdekében?
– Megvan rá az esély, hogy egyszerűen győzelmet akar elérni és nem sokat törődik a mikénttel. Ugyanakkor amíg cselekvőképes, addig az idősebb Soros is igyekszik revansot venni és nem nyugszik bele, hogy itt legyőzetett.

– Jelenleg milyen formában kell számítanunk a nyomásgyakorlásra?
– Most elsősorban az ukrajnai háború kapcsán igyekeznek zavart kelteni, mindenkit próbálnak belenyomni a háborúba. Minden befolyásukat a konfliktus kiterjesztése érdekében mozgósítják és kérdés, hogy lehetséges-e kilépni a sorból. Nem látni előre, hogy mi történik, ha miközben egész Európát hadrendbe állítják, jön mondjuk a magyar miniszterelnök és azt mondja, hogy bocs fiúk, de ebben mi nem veszünk részt.

– Mitől függhet, hogy miként dőlnek el ezek a konfliktushelyzetek?
– Ha a novemberi amerikai választáson hatalmon maradnak a demokraták, akkor valószínűleg egy kíméletlenebb fejezet indul. Ha viszont jön Trump, az rossz hír Európa háborúpárti elitjének és rossz hír Sorosnak.

– Józan paraszti ésszel nézve senkinek nem lehet érdeke a háború eszkalációja, főként mivel az egyik hadviselő fél atomhatalom. Mit akarhat elérni Soros a háborúpárti kampánnyal?
– Eredetileg feltételezhetően nem a beavatkozás és a háború kiterjesztése lehetett a céljuk, de jól látni, hogy az aktuális fejlemények ellenére is – például, hogy az oroszok már jó ideje hadigazdálkodásra álltak át – változatlanul legyőzendőnek és legyőzhetőnek látják Oroszországot. Sorosék és a demokrata párti vezetés – főként mivel az USA-ban választási év van – Európával akarják finanszíroztatni a háborút és az emberanyagot is a kontinensünk országaiból akarják a frontra küldeni. Ennek megszervezése már el is kezdődött, ami jól látható a francia elnök kijelentéseiből, valamint abból, hogy balliberális vezetők az általános sorkötelezettség bevezetését szorgalmazzák Európa-szerte.

– Tehát egy nukleáris háborút sem tartanak nagy árnak mindezért?
– Lehet, hogy azt gondolják, nem áll fenn ennek kockázata, azonban egyetlen Ukrajnába küldött katona is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. Kinyitnak egy olyan ajtót, amit nem tudnak bezárni. Ezzel a veszéllyel játszik az európai elit. Úgy beszélnek a háborúról, mintha az üres szólam lenne és nem állna mögötte fizikai valóság. Mondhatnám hogy megőrültek, ez észszerű magyarázat lenne, de szerintem inkább arról van szó, hogy nincs önálló akarata Európának. Ezt kell visszaszereznünk, változást kell elérni az EU központjában. Ennek az is a tétje, hogy Európa képes lesz-e kézbe venni a sorsát, vagy pedig Amerikában döntik el Soros György és társai, hogy mi legyen a kontinensünkkel. 

Borítókép: G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója (Fotó: Mirkó István)