Az Európai Tanács ülése előtt az olasz kormányfő az alsóházban szerda reggel számolt be azon elképzeléséről, hogy milyen irányban kellene haladnia az uniónak a jövőben. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy még a tanácskozás előtt megegyezés született arról, hogy kik kerülnek majd a legfontosabb pozíciókba.
Úgy fogalmazott nem csodálkozik, hogy a választási kampány előtt, alatt és után érdekes hozzáállás alakult ki. Egyetlen hiteles demokrata – aki hisz a szuverenitásban – sem tarthatja elfogadhatónak, hogy Európában már a választási kampány előtt is megpróbáltak tárgyalni a vezető pozíciókról.
Olasz sajtóbeszámolók szerint megállapodás született Ursula von der Leyen támogatásáról. Az egyezkedésen részt vett Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök, illetve Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök. Giorgia Melonit kihagyták a döntéshozatalból.
A néppártiak, a szocialisták, a liberálisok tudatták, hogy megegyezésre jutottak, s megvan az a négy személy, akik az uniós intézmények csúcspozíciót betöltik. Az egyezkedésen részt vevő vezetők egyike telefonon értesítette Giorgia Melonit, hogy számíthat arra, hogy Itália kaphat egy magas beosztást a bizottságban.
Olasz sajtóelemzések szerint növekszik a feszültség az uniós vezetők között, az sem kizárt, hogy Meloni tartózkodik a szavazás során. A szimbolikus gesztus jelzésértékkel bírna az egyik legfontosabb alapító ország, Olaszország részéről. Bár gyakorlati következményei nem lennének, de politikai súlya igen.
Az olasz miniszterelnök parlamenti felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nagy pártcsaládok döntöttek a vezetőségről, miközben a kisebb alakulatokat és a konzervatívokat figyelmen kívül hagyták. Meloni parlamenti felszólalásában leszögezte, nem fogadja el, és harcolni fog az ellen, hogy egy szűk csoport dönt az összes többi tagország helyett.
Az olasz miniszterelnök szerint változásra van szükség, hiszen az unió belülről túlzottan beleszól a tagállamok életébe, kívülről pedig túl gyenge. Azt is elmondta, hogy Olaszországban és a többi európai országban is egyértelmű jelét adták a választópolgárok, hogy irányváltást akarnak, nem lehet bürokratikus, ideológiákon nyugvó politikát folytatni.
Meloni szerint máris a demokrácia és a szuverenitás megcsúfolása zajlik az uniós intézményekben, nem csoda, ha az állampolgárok csalódottan fordulnak el a politikai élettől. Az Európai Unió gyakorlatilag egyfajta bürokratikus óriássá változott, amely ideológiai döntéseket hoz.
Az EU-t a polgárok túl szigorúnak tartják, mivel még abba is beleszól, hogy mit egyenek, melyik autót használják és hogyan újítsák fel házaikat. Az unió jelenlegi feladata az lenne, hogy átgondolja a prioritásokat, és több szabadságot hagyjon a nemzetállamoknak a központosítás helyett. Felszólalása végén a kontinensre nehezedő migrációs krízis felszámolásának lehetőségéről is szólt. Először is együttműködési tervekkel biztosítani kellene az afrikai nemzeteknek, hogy ne kelljen a kivándorlást választaniuk. Olaszország a Mattei-terv megvalósításával példát mutatott az európai országoknak. Meloni hangsúlyozta, hogy az afrikai kormányok nem kérnek alamizsnát, nem jótékonykodásra van szükségük, hanem közös projektekre, az infrastruktúrába és az energiába való befektetésre. Nem engedjük, hogy a maffiák kezeljék az Olaszországba való beutazást – szögezte le az olasz kormányfő.
Borítókép: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (k) két helyettese, Antonio Tajani külügyminiszter (b) és Matteo Salvini infrastrukturális és közlekedési miniszter társaságában a parlamenti alsóház ülésén Rómában 2024. június 26-án (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani)
